Lapszemle, 1929. március

1929-03-12 [1348]

A genfi ülésezés kisebbségi vitájánok visszhangjaként még néhány kommentár lát napvilágot az olasz sajtóban. A Giornale d Itália /10/ tudósítója,, Carlo Stelluti Scala, meglehetős élesen kritizálja Stresemann fellépését és különösnek tartja, hogy a németek azt képzelték

; hogy elégtételt fognak kapni, vagy legalábbis további polémiát provokálva a zavarosban halászhatnak., Stresemann azonban belátta, hogy tanácsosabb konciliáns magatartást felvennie, már csak azért is, hogy egy mé£ zajosabb kudarcnak elejét vegye . Természetes, hogy a német sajtó kórusban támadja a kérdésben hozott elnapoló határozatot és a csalódásnak ilyen leplezetlen kifejezésre juttatása csak megerősíti azt a gyanút,, hogy a németek igazi célja tulajdonképen botrányprovokálás illetve Lengyelország és Románia részéről izgalmas vita provokálása volt.. A jobbbelátásu németek azon ban elismerik, hogy ez a kényes kérdés végleg elintéződött és ezzel amennyire lehetett, a német kormány pozícióját is megmentették Van azonban egy másik pont, amelyre a tudósító szükségesnek látja rámutatni, nevezetesen az, hegy a pángermán próbálkozás ós kisebbségi prókátoroskodás kudarca után még mindig megmarad a kérdésnek egy másik szempontból való aktualitása., nevezetesen azoknak a kisebbségeknek érdekei, amelyek a békeszerződések következtében kétségtelenül kedvezőtlen körülmények közé jutottak A tanácsban hozott határozat mindenesetre odairányul, hogy az elfogadott procedúrán változtatások ne történjenek, de némi jóindulattal meg lehet csinálni, hogy egyik másik probléma az érdekelt kormányok és erdekeit kisebbségek között 3 békülékenység és méltányosság szellemében megbeszélés tárgyát ká po:-zc Ebben remélnek ama népek képviselői - mint például a magyaroké a bolgároké és a ruthéneké -amelyeknek problémái' mindenesetre többet jelentenek mint holmi politiaaí manővert.' A kisebbségi adta g^