Lapszemle, 1929. március

1929-03-02 [1348]

nsnzetKÖzi döntőbíróság $ló ffcért t«£át nga 1 énet raeglepó mondja a ''Tira^" hogy a Népszövetségi Tah6.es j eSKözeiebbi ülésén a kisebhségvódgl^i ] á snl egi rendszerének í duivi zsgálását fogják javasolni. D

9 valószinuneK tartja hogy a vízfalat csak az é jáiásra fog szorítkozni s n«^n tesz kisen etet a békesz érződések megbolygatására Beiffieg kd.1 vizsgálni miórt nem jutott szerephez a nemzetközi döntőbiróság 1921-óta, mert a mai rendszer egyenes~én i nstóvé * ©szí azt a beállítást, hogy a kisebbségi panaszokat Géniben egyszerűen eltemetik.Gratz Gusztáv a "Pester Lloyd"' mai számában* A kisebbségbe és a Népszövetség c. ciKkében rámutat hogy a Népszövetségi Taiács március 4-én kezdódó üLÓsszakán a kiseobségi kérdésbííi két f elfogás áU egymással szembe *z e^tk a MeLlo-Franco-fiSie a3szim1lac1.es el* mól et a má

ö

iK pedig a Pandurgnd-lél e Kanadai javaslat amáy uj eljárást sürget a nemz ejti kisebbsége* vé dáné re- "5y.es hatalmak enn*- elhárítására sgy általános mindéi ál laroot egyaránt KÖtó Kisebbségi jogot óhajtanak déd arái tatm azt hangoztatva hogy igy vethetik alá károsodás nélkül szuverenitásukat Gratz Gusztáv nem hiszi hogy 0lyan kisebbségvédelmi nemzetközi törvényt 1 ehessél alkotni., amelyneK a nagyhatalmak is alávetnék magukat. Ha Hy en lé tr ejöhetne Magyarországiak sernni oka sem volna hogy alávesse magát. Mivel azonban ebben az ügyben a mi vél effiényi-.uc aiig eshetne latba nem volna tehát értelme tisztán teoretikus vitába bocsátkozni. De vannak kisebbségi szerződésok amelyekben egyes államok kötd ezték magukat a kisebbségi jogok tisztel étben tartására Ó3 a Népszövetség kot el essége arra ügyelni, hogy ezeket a kötelezettségeket be is tartsek tekintet nói kül arra hogy van-e egy általános kisebbségi törvény vagy sem s részünkről az a feladat hogy a kisebbségi szerződések eddig hol t betűit él etr^el tsok.. A üandurand-féi e javaslat ilyen irányú s *ért * magyar részrői azt csaK hei y esel ni és támogatni 1 éi efc. - A "Pesti , „.. „ ' c _