Lapszemle, 1929. március

1929-03-12 [1348]

akkor, mert a középhatalmak hívei csak átmenetileg tömörülnek ismét egy olyan probléma körül, melyben mindnyájan érdekelve vannak, de ma már nem bírnak aszal a hatalommal, mint annakidején, A "Vreme" cikkéhez a Germania/lC-117/ érdekes megjegyzéseket füz, mindenekelőtt azt mondván hegy a német népben az utóbbi években lassan a Jugoszláviával szemben való barátságosság hangulata keletkezett*A német nép körében azt hitték, hogy Jugoszlávia, amely az önrendelkezési jognak köszönheti állami létét, logikus módon nem fog szembeszállni a német nép önrendelkezési jogával, sőt azt elő fogja mozdítani. 2z a logika legelőször Marmkovics jugoszláv külügyminisztert hagyta el., amikor az Anschluss ellen fújta meg a kürtöt. Kost Tíinesics Lapjának támadá sa jön. mely nemcsak a német parlamenti demokrácia szabadon választott külpolitikai képviselőjének, hanem a német népnek szól.. Gyülölködőbben a német nép ellen s há'boruutáni sovinizmus legrosszab időiben sehol, sem irtak. Ha a "Vreme

1

' azt hiszij hogy a kisebbségi kérdéseknek a német külügyminiszter által Genfben való felvetésének okai "belpolitikai okokra'' vezetendők "issza, akkor a lap vagy téved, vagy e dolgokat azzal a saját pártpolitikai khaosszal móri, mely Jugoszláviában a diktatúrára, a kard uralmára vezetett. Nem akarunk közelebb belemélyedni B lapnak "A békeszeretet álarca'

1 címen történt hallatlan gyanúsításábai nem akarjuk megvizsgálnii hogy miképen és miáltal oszlik mindenekelőtt a Balkán két táborra., amelyekkel a német nép eddig teljesen tárgyilagosan állt szembenj sőt ast a tényt is csak sejtetni akarjuk, hogy a kisebbségi jogok fogalma számunkra a szónak igazi jelentőségét tükrözi vissza, amit Jugoszláviában ugylátszik nem hisznek el, mert ott ugylátszik a kisebbségi jog fogalma az irredenta •:r.in.lássál látszik párosulni. \

T

ekünk németeknek a kisebbségi jog a népjog el nem adható részét képeziJKa tehát Jugoszlávia né- etjei - £ Vreme jóslása szerint - a német külügyminiszter gar.fi javaslatai