Lapszemle, 1929. március

1929-03-12 [1348]

A Temps 9 vezércikke a. genfi kiseb bségi vitával foglal­kozik s ismételten bangó itatja, hogy ma a. rendszert legfelliebb el­járási raódositások formájában szalad megváltoztatni .nevezetesen az­azl.hogy a kisebbségi panaszoknak a mainálnagyobb nyilvánosságot biztosítanak.h kiküldött tanulmányi bizottság a legteljesebb garan­ciát nyújtja az iránt,hogy minden jogos érdekre tekintettel lesz­nek Fontos az,hogy nem szabad megengedni : hogy a kisebbségeket poli­tikai célokra használják ki.. Lehat,hogy a genfi döntés nem tetszik a német lapoknak, arai különben elég meglepő-Például azon panaszkodnak, hogy az elért kompromissum hátrányos Németországra, Talán mégis hát­só gondolatai voltak hát a németeknek a kisebbségi probléma felve­tésével? Jobb lesz. ha más teret keres magának a nagynémet propagan­da mint a kisebbségi védelmet.melynek ürügye alatt fel akarja izgat­ni a kisebbségeket államaik ellen.. Nagyon is elég az,hogy a Tan& s Bgyáltaláa foglalkozott a kérdéssel ugy,mint azt határozata mutatja. Ha ennél többet tett volna.veszélyesek tette volna ki magát azzal hogy a kisebbségek és államaik között döntőbírónak tolta volna fel magát­A Temps 10 vezércikke a genfi tárgyalásokkal foglalkozik nevezetesen a megtámadott államnak nyújtandó pénzügyi segítség ügyét vizsgálja, a azt'negieuetősen bonyolult kérdésnek mondja mert egyes államok nem akarják lekötni magukat ilyen segítség mellett.Ami a hi­vatalos tárgyalások mellett leiolyt oemn vatalos beszélgetéseket il­leti , valószínű hogy Briand. "hamberlain és stresemann tanácskoztak bizonyos még félreértésre vezethető kérdésekről, de a szövetségesek ás rémetország között függőben levő nagy probimákról nem lehet addig nyilvánvalóan tárgyalni .mig a szakértők xaisaté bizottsága a jiaga munkáiéval el nem készült űrömmel látja a Temps 3 Kouoanoüdí % üarapanos, s a Kuraanudi és Buroff közötti eszmecseréket

Next

/
Oldalképek
Tartalom