Lapszemle, 1929. március

1929-03-02 [1348]

A kisebbségi kérdést mell ék vágányra akarják tolni Cr^fben. *z w üj Nemzedék" és az összes reggdi lapok közlik azt a londoni jd eitést, hogy Londonban az a felfqgs uralkodik* hogy aligha sike­rül most tf^ifben a kisebbségi kérdést behatóan tárgyalni, vagy dűlő­re jutfetní„ Azt hiszik* hogy az eredmény valamilyen bizottság kikü­déselesz, amdy aztái hónapokon keresztül élőké szi ti a kényes kér­dés tárgyalását, &zéi kapcsolatban regisztrálják alapok a "Daily Td ^apn" diplomáciai tudósitójának ama értesülését, hogy genfi diplomáciai korokban öiülnek annak, hogy Chamberlain betegsége slle* né re is ró szt vesz a tárgyalásokon* mert már attól lehetett tartani hogy Chamberlain távollété t egyes európai ha talmaknaks amely * a si kjr/jH/ kisebbségi ügyeket végre hol tvágányra akarják terel ni,/uregyül has* nálTii fd a vita £ halasztás ára* A *Heazéti Újság* ezzd kapcsolat­ban megjegyzi, hogy eddigi múltjához válnék hűtlenné a Népszövetség Tanácsa, ha érdanLeges határozató t hozna a kisebbségi kérdésben,hi­szen a tiszteletreméltó Tanács már hozzászoktatta a világot, hogy mindéi olyan kordésben* amdy a győztes hatalmak csoportjához tarto­zó vai andyik állam érdek *t érinti, követk ezetesen kitér a döntés eltiL és még saját presztízsének kockáztatásával is a kérdés elpos­ványosi tására tör^szik, Bfct a módsz ert alakalmazta a? optánskérdés • ben a vünai ügyben és a 1 eszerdés ügyéből a 1 egnaryobh tökél yre vitette. De a Népszövetség nem játszhatja sokáig a strucc szerepét. A kisebhsági probléma napirendr e kérül t s onnan 1 eszoritani többé nem lehet. Minden halasztás csak dmérgesiti a helyzetet és kiél e­siti az ellentéteket. Bárm ennyi re hozzákötő tte Chamb erlain a maga kontinentális politikáját Franciaország politikájához, mégis r$»i-

Next

/
Oldalképek
Tartalom