Lapszemle, 1929. március

1929-03-09 [1348]

egy kisebbségi intézet állittassék föl, röviaen ismerteti Apponyi grófnak és Teleki Pál grófnak ezirányban kifejtett működését, A to vábbiakban ironikus hangon ismerteti Rakovszky Iránnak nyugrbelügy -= 3 égi ministernek a Magyar Külpolitikában ,a nemzet J/kérdésről irt cikkét, amelyben hangoztatja, hogy a kisebbségek nyelvét meg kell védeni azonban, amikor a nyíregyházi tótok 1865.-ben lű,000'«nél több aláírás sal kértek tót gyrunásium engedélyezését, azt nem kapták meg

; sőt az 1868 -iki nemzetiségi törvény meghozatala után sem s az utóbbi óvek valóságos kálváriája a nyíregyházi tótságnak. Azután durvánimegt.-kiadja Rakovszkyt, akinek 1920 21 ben Bécsből való beavatkozásai Szlo venszkóba oly emberek pénzével, akik csak a frankhamisitási per után szójjelszéledtek. 3smer*tesek

: Azután ismerteti Zichy Ernő grófnak a kisebbségi szerződésekről irt cikkét, valamint Ottlik Lászlónak a tót gentrynek amaz aggodalmát

; hogy a magyaroknak háború előtt j eljárása a nem magyarok ellen nem hasonlítható «a magyar kisebbségekkel szemben tanúsított mostani eljárással, megállapítja a Szlovenszky Dennik, hogy amint ezekből a nyilatkozatokból látható, a magyar kisebb ség kérdése elvesztette az álét olyanoknál is, akik ebből a kérdésből élnek A magvarországi tótok »elnyom

áaa>a» érdekes fényt vet a mapokban 76 éves korában elhunyt Holeosek József kiváló cseh iró ós publicista egyik visszaemlékezése. A brünni Liriové Noviny /? 121/ Holecsek elhunyta alkalmából az elhunytnak Pero cimü regényéből tároarovatában egy részletet közöl, amelyben a cseh pub licista fiatal korában a Tátrába tett kirándulásával kapcsolatos ta pasztalatait irja le 1873 nyarán Holecsek két társával a trencsén megyei Eolárovice községbe érkezett, ahol egy tagbaszakadt ember kér désükre azt felelte, hogy ő; Gaapaxik János kolárovicOi bi»ó ar. Heg kérdezték, hogy milyen a község lakosainak sorsa és azt várták a cseh