Lapszemle, 1929. március

1929-03-08 [1348]

nyomnak valamit a latban,. A Secolo-Scra /6/ genfi kommentárját annak megállapitásával kezeli, hogy ellentétbe azokkal a sejtésekkel, amelyek szerint a kisebbsági problémát elhalasztják, a"kérdés már ebben az ülésszakban szőnyegre kerül. £ napokban szinte egyöntetűen az a vélemény alakult ki, hogy az ülésezést megelőző aggodalmaskodások kissé túlzottak voltak,Beavatott körökben ugyanis tudni vélik, hogy Stresemann német küJügyminisztert egyáltalán nem fűtik harcias szándékok és jelen pillanatba nem hajlandó minden áron való offenzívát indítani a kisebbségi probléma körül. Valószínű tehát, hogy Stresemann megelégszik azzal, hogy egy nyilvános ülésen kifejtse kormányának álláspontját. Előadására Zaleski lengyel részről, Titulescu pedig román részről fog válaszolni. I Tribuna /!/ genfi keltezésű cikkében már a kisebbségi kér- . dás véget nem érő tengerikígyóját látja feltűnni a látóhatáron. Az állítólag Hollandia ellen irányuló francia-belga katonai paktum ügyét közönséges diplomáciai komédiának minősiti a Secolo-Sera 6,-i számában. A zsidó-belga-német Frank tudta, hogy a brüsszeli igazságszolgáltatás le akarja őt tartóztatni, ami azonban nehezen ment volna, ha ő Hollandiában marad. Elhatározta tehát, hogy Brüsszelbe utazik és ezt jó előre megtáviratozza oda feleségének. A felesége természetesen várta a pályaudvaron ás vele együtt a rendőrök is, akik Frankot gondozásukba vették. A cikkíró gúnyosan kifogásolja, hogy a külföldi sajtó egy pillanatig is kételkedni mert abban, hegy ennek a titkos katonai szerződésnek históriája nem közönséges hamisitvány. Mert hogyan is lehetett volna feltételezni ilyen szándékokat arról a Franciaországról, amely Briand zengzetes gordonkahangján keresztül a béke lírai dalait zengi Genfben.Cikkét azzal végzi, hogy senki se hagyja magát ilyen jelenségektől illúzióba ringatni. Nem azok az igazi diplomáciai hamisítók, akik apokrif dokumentumokat gyártanak, hanem