Lapszemle, 1929. március

1929-03-01 [1348]

het elérni azzal, hogy az olvasó fejetek egy 1007 oldalas könyvet dobnak, azzal akarva bebizonyítani, hogy a Szlovenszkóban ás En« szinszkóban a magyaroknak nem jó soruk van* Kinek lenne bátoraága egy ily olvasmányhoz? Bekem neou Ilyenhez az ember élete tul rövid és egy 60 oldalas röpirattal mindenkit jobban meg lehetne g> őzni

6 Talán azt hiszi Steier ur, hogy a világ közvéleményének nincs egyéb dolga, mint a hazájuktól elszakított, magyarok érdekében közbelépni akkor, midőn a világon vannak még más érdekes törzsek is, igy pld., a georgaiak, az örmények, tiroliak stb^ akikórt senki sem mozdítja a kisujjét sem, Csakis egy lassú és türelmes mozgalommal a Népszövetségnél, a Vatikánnál és a szomszéd államoknál remélhetné Magyar-* ország o dolgok megváltoztatásáta Mindenesetre ily óriás irományok mint Steier könyve, nem sokat fog használni Itagf arországnak• * Genf és a kisebbségek oimmel Sauerv/ein hosszabb cikkben méltatja a népszövetség érdemeit, kapcsolatban a kisebbségek helyzetével a Prager Pressében /2&-!59/« Sauerweih leginkább a német kisebbségek helyzetével foglalkozik és megjegyzi;, hogy Briand szerint a háború előtt kb. 100 millió ember volt, akik panaszt emelhettek volna a nékik osztályrészül jutott bánásmód miatt, míg ellenben a kisebbségek száma ma alig tesz ki 20 milliót; ós azok közül ás nem mindegyik panaszkodik. így" pld Sauerweinnék alkalma volt a tavasszal Prágában, hol az újságírásról tartott előadást meggyőződni arról; hogy Csehszlovákiában úgyszólván nem is létezik német kiseVbségi probléma, ami termés sete sen a csehszlovák kormány felvilágos«4.$ságanak köszönhető Végül Sauerwein megjegyzi, ha mégis vannak elégületlen kisebbségek, van égy módszer, amelyekkel őket is megelégedett polgárokká lehet formálni, még pedig azáltal, hogy gazdasági téren meg kell teremteni az euróVe i