Lapszemle, 1929. március

1929-03-04 [1348]

hoz hasonlóan teljes törvényhozó és végrehajtó hatalommal birna, bizonyos időpontra korlátóztatva, a döntőbíróságok rendszere szerint volna összeállítva és a helyszínen tárgyalna., ^

n bizottság döntéseinek kötelező jelleggel kellene birniok. - A Berl.Tagehl.-ban/2-105/ Cr.Vally Ruppert, a lap genfi levelezője jelenti, hegy a küszöbönálló tanácsülést teljesen a kisebbségi kérdés fog^a uralni és végül Dandurand emlékiratáról azt mondja, hogy az az eddigi rendszer első tartózkodás nélküli birálata, amelyet egy tanácshatalom spontán mond ki hivatalosan„és az első olyan javaslat^amelyet o tanácsasztalrcl az eljárás megjavitása érdekében tettek.- A nagynémet Kreuzztg. /1-101/ a genfi kisebbsági vitának elébe vágva egy külföldi német -s aláirásu cikkét közli,aki azt a jogi tényállást emeli ki, amely szerint a népszövetség számára "csak" azokban az államokban léteznek kisebbségek, amelyekre vonatkozóan a népszövetség és a tanács megállapított szerződések alapján vállalt kötelezettségeket.Ennélfogva az "összkérdés" kötelező megvitatása az adott paragrafusokban találja meg formális határait. Genfben értenek a formalitásokhoz! A kanadai és a nőmet javaslat tehát a fennálló kötelezettségek kezelésére és felülvizsgálására szorítkoznak. \ Genfben felmerülő lehetőségeknek az a körülhatárolása szükségesnek látszik nemcsak azért, hogy óva intsen optimista reményektől, hanem olyan kise rletek elől is, amelyek a német javaslatot dezavuálni akarják,. MAGYARORSZÁGRÓL. A nürnbergi Magyar Hétről a Franki. Ztg./27«i56/ nürnbergi levelezője számol be táviratában, amely felsorolja, hogy milyen kérdéseket és rendezéseket ölel fel a március 10-ig tartó ünnepi programra . amelynek rendezése egyben hivatva van a németség és a magyarság közötti kulturális közösséget újból hangsúlyozni és aláhúzni- Az eddigi.rendé-