Lapszemle, 1929. március

1929-03-01 [1348]

A kisebbségi kérdés genfi vitáját beharangozó angol és francia sajt óh arcokat ism etetik a mai lapok, mindenekelőtt ismertetve LOcker-larapson angol külügyi államtitkár alsóházi válaszát f síg^rood ezredes interpellációjára* amelyben kijel ejtette» hogy az angol kormány a kisebbségi kérdésben nem akarj a álláspontját körül irni, mielőtt az idevonatkozó vitában minden oldalt m<g nem hallgatott.- A "Magyarország és az össze* reggdi lapok ismertetik a "Time?" cikkét, amely a Hépszovetaég várható kisebbségi vitájával foglalkozva megállapítja* hogy a szövetségeséét az óvatosság és az emberiesség kötél ezte,hogy biztosítékot nyújtsanak, hogy a

z idegen aralom alá játott népek ne részesüljenek rossz bánásmódba ne fosszák meg Őket politikai jogiktól és ne tegyék ki dk et az erőszakos dn*B2 ett enitéanek. A hatalmak nem vállalhatják a kockázatot azokért a veszedelmekért, amelyek olyan dolgokból származtak volna» hogy pl. a német nyelvet Sziléziában erőszakkal elnyomják, vagy a rutén parasztok, vagy a magyar földesurak birtokait kárpótlás nélkül elveszik. Itt aztán megáll api t ja a cikk, hogy « a vészei elem tónjl eg f öonáll 8 a háború eldtt is ilyesmi történt Posenben és magyar részről Szlovákiában /?/„ majd azt mondja, hogy ezért vált szüksigfessé kisebbségi sz erzódósekbei biztosi tani az államok minden polgára számára politikai jogaik élvezését, vallásuk szabad gyakorlatát és nyelük szabad használ

a

tát. A "Times" szerint célszerűbb 1 ett volna ezeket a kisebbségi záradékokat magába a békeszerződésekbe belevenni; majd rámutat., hogy a kisebbségi -sz erződéseket éppen azért helyezték a népszövetség garanciája alá, hogy ne maradjon csak irott malaszt, fct a garanciát azonban nem maguknak a kiaabbségéknek, hanem a szignatárius hatalmaknak adták m& & közvetlen f eleldsséget OES7ÍOOS I KV&TTÁB