Lapszemle, 1929. február

1929-02-20 [1347]

Brigiisfa ár,~nac az a fdadata hogy criyan megoldást találjon, amely mindkét í a et ki elégíti. • *Szerbek horvátok és sziovénev címen igen figyd*rsmóltó •* *•* • mm mm mm mm mr -m mm mm m* »»i tanul sagos ciJtíf j d e^t m^ nja a p

P#t er Lioyd

s vef&eté hdyén amdy i*jy készültséggd von párrmzamot'á báröm^dólsziáv nemzet között és rámutat a szerb borvát és szlovén nép ethnikai kulturális és vállá si elxülönbnzésére kimutatja hogy vatamemyi oál aziáv törzs között éppen a horvátság a vezetésre leghivatottabb uemosax kultúrájáról fogva de azért is men a dél sziávnépek állanaikotó nemessége éppen a horvátok között található ós a ho hátság K eresz tény Kultúrája Európa jcultúrájának kd eti végváré Ifcmutat a CIKK hogy a három d&iszláv nép között csupán a nyelv a Kapcsolat a abeigrádi hatalmaskodók nak a jugoszlávizmus csak plattío.^ Negyszerbia megteremtésére,amdy NagyaK erbiában a horvát és szlovén nép egyéniségére csak a lagsu megsgamsuiós várna f dél progThít^ haugosKOfi* szerbe* waggontételecöen siettek az egyesülés után kiio^ztam Zágrábot és a korházi gyári berendezéseket mint háborús zsákmányt hurvoitáK el Horvátország bál; nea kiméivé a horvát könyvtárakat és 1 evéltárakat sen, A szerbet mi nt. ho di tók lép t ek f d a magas anb K ui t urá i u b or vát okka i sz enb en

s & gyemogusag helyett a szerb centralizmus Kezdte meg összeolvasztó munkáját. * nag/szerbec nen is titkolják programmjuKat. és nyi L tan beismeri* hogy ha a hor^átoK és a szlovénéi 400 évig rabjai lehettek a törököknek visdhetik a sz erb centralizmus rabságát is, %yeÜ en .?zero sen nevezi n$gát. lúgos?lávnak hangn mir> győzi .y d eti ur lép f d délszláv testvérei vd szt^bg' Htí^ors^ág tehát ma a lét vagy nemiét kérdése aló korait, a Horvátország smel/ ezer esztendőn keresztül mint a kereszténység dóu ^ég^a védte Ikrópát a tőik dl en. EurópánaK tdiát m<>dot kdlene tstáima a horvátok véddmárea szerb k d eti eresz axkal sz enb en* - OR: . ' nos LEVÉLTÁR » - A