Lapszemle, 1929. február

1929-02-04 [1347]

cikket, amelyben a két kontinens politikai és gazdasági egymásrautaltságát és az izolációs politikának lehetetlenségét domborítja ki. Szerinte a Kel log-paktumnak értékét ia főleg ebből a szemszögből kell megítélni, hogy megalapozta', a kát kontinens szolidaritását. De megnyilatkozik ez a szolidaritás sok iná;T ponton is: Amerika eleinte osztentációval tartotta magát távol a népszövetségtől - most nincs a H ó p sz öve t ső gnek az a problémája, a mely ben Amerikának szerepe ne jutna. Cikkiró ezeket felsorolja. Majd Eurója eladósodásának veszedelmeire figyelmeztet, amelyek egyaránt fenyegetik mindkét kontinenst és szüksége esi teszik as int§ralU.ált adósságegyeamények revízióját, ügy hiszi, hogy Hoover megválasztásával elérkezett az ideje annak, hogy revideáltassanak az Sarópa és Amerika közötti pénzügyi, kereskedelmi és politikai relációk, Kgy másik vezércikkében /Monitor 14./ sikraszáll a viz-jnrendszer eltörlése mellett, és sajnálattal állapítja meg, hogy az európai'országok nem mutatnak erre hajlandóságot. A nagy vízumdíjak eddig ugyan nem csökkebtették az amerikai turisták áradatát, de jöhetnek kevősbő jó gazdasági évek, amikor ezek a vizumdijak prohibitiv tatással lehetnek az idegenekre. • Magyarország 03 Utód államok. " ". A pittsburgi Magyarság /ll/ ujabb élen támadást intéz az amerikai Népszava elleua, amiért egy vezércikkében* a március 14,-érc össehivott buffalói nemzetgyűlés tervét ócsárolja, holott a pittsburgi Magyarság szerint ez a nemzetgyűlés fogja az amerikai összmagyarság véleményét képviselni, ennélfogva lényegesen fog különbözni a new-yorki pajtásgy ülés tői. A buffalói gyűlés célja, ane) lett, hogy megállapitsa, mit tehet az amerikai magyarság a régi Magy arország feltámasztásáért, az is, hogy minden országos magyar