Lapszemle, 1929. február

1929-02-26 [1347]

1929. február 22.-24.~i lapok és pótlás. KÜLP'OLITIKA. Herriotnak az Olaszországgal való konkordátumra és a dél tiroli klérus helyzetére vonatkozó gyanúsításai tekintetében a katholikus Germania /24--S3/ római levelezője feltétlenül megbízható helyről ugy értesült hogy ép ugy mint más modern konkordátum., az olasz konkordátum is védelmi rendelkezést tartalmaz az anyanyelv számára a lelkipásztorkodásban, ami Olaszország uj tartományaiban a német és a szlovén kisebbségeknek javára válik. A kisebbségi jogoknak az Aere Nouvelleben szereplő fogadatlan prókátorának tehát zsebre kellett vágnia azt. hogy a római Tevére igen világosan emlékeztette a katholikus Slszászra ós az autonómista mozgalomra

f ahol tehát Herriotnak ás politikai barátainak és ellenfeleinek több oka volna egy 2 milliós német néptörzs emberi jogaiért sikra szállani, mint azt állítani,, hogy az nem képez nemzeti kisebbséget. Ezzel ellentétben az olasz sajtó rendületlenül elismerte az elszász-lotharingiai német kisebbság létezését-, "A lehetetlen földelosztás Burgenlandban" - "Eszterházy hercegség " címeken, hosszabb cikket közöl a Berl, Tagebi. /24-58Z bécsi levelezőjének Ileinrich Eduárd Jacobnak,tollából. A cikkirc az ismert propagandista érvekkel áll elő és mindenekelőtt azt hangoztatja, hogy a Burgenland az osztrák összkivandorlásnak három ötödét szolgáltatja, a külföldön körülbelül öts;.;ör annyi a burgenlandi mint-odahaza. Ez az egészségtelen jelenség még magyar időből származik. Budapest a nemmagyar nyugati megyékkel évszázadokon át egyáltal-in Írem törődött. A kivándorlás a lehetetlen földelosztás következménye Az osztrák parlamentben a Burgenlandot az "Esterházy