Lapszemle, 1929. február
1929-02-25 [1347]
ugyanekkor elárulja mennyire tájékozatlan az olasz viszony okban* ami kor az Etsch vidéki püspökök kinevezése miatt aggályoskodikoDe külöm ben is miért csinál magának fejfájást az ott lakó csekély számú német hivők miatt^akik közismerten igen jó katolikusok s épen ezért sem de mokraták sem szabadkömivesék,Érdekes,hogy a Herriot által egyszerre *jámbsr tt-ként aposztrofált Ausztria váratlanul milyen magas protektor . ra talált.Mi mindenre ki nem terjed a körültekintő kartellista politika aggódó figyelme„Ami pedig az Etsch vidéki vallás-politikát illeti? a lap kereken kijelenti„hogy semmi szükség sincs Herriot ur tanácsairajaki inkább abból adhatna leckét,hogy pártpolitikai elvakultsággal miként lehet összegabalyitani a legtisztább politikai helyzeteket is* A Tribuna /22/ kommentárjában válaszképen a Francia bankkal kapcsola tos piszkos szereplését olvassa Herriot fejére ós határozottan elvitatja tőle a jogot,hogy ebbe az ügybe belekontárkodjék.Vagy talán azt képzeli Herriot ur,hogy az volna okos és helyes politika a Szent Szék részéről,amellyel a vele egyívású szabadkömives boncok tapsait aratná le? Egyáltalán tudja e,hogy ki és mi volt Cavour.Tudja e hogy annak egész élete és munkássággá merő ellentótben állott minden Herriot féle demagógiával? Emil Ludwig a híres német életrajzíró romai látogatása kapcsán a 22-i lapokban szuggesztív erővel írja le azokat a benyomáso kat melyeket Mussolini egyénisége államférfiúi ós szociális dualitásai reá gyakoroltak,Ugyancsak mint Mussoliniról formait találó és lelkes vonásokkal megrajzolt leírást reprodukálják a Popolo d^Italia és Cor riere della Séra /22/ valamint Tribuna /23/ a Budapesti Hirlap egyik legutóbbi cikkét,amelynek M.jelzésű írójaként nagy szimpátiával emiitik Bethlen Margit grófnőt, A külföldi sajtó antifascista megnyilatkozásai között,
