Lapszemle, 1929. február

1929-02-22 [1347]

módon való rendezését és leszállítását. A kisebbségi kérdésről a Berl. Tagebi. /20-87/ genfi távi­rata jelenti, hogy Dandurand kanadai delegátus a népszövetség titkár­ságának részletes memorandumot küldött, amely beható indokolás után bizonyos reformjavaslatokat tartalmaz. Az ügydarabot azonnal megkül­dötték az összes tanácstagok kormányainak. Hogy nyilvánosan is közzé­tétetik-e az Dandurandnak még megszerzendő hozzájárulásától függ. Részleteket a memorandum tartalmáról tehát a tudósító sem közöl. ­A lengyel sajtónak a kisebbségi kérdésben való éles állásfoglalására a félhivatalos"Deutsche Diplomatisch-Politische Korrespondenz" hosz­szabb komünikében válaszol, amelyet a Germania /20-85/ szószerint kö­zöl. Különösen az ABC cimü kormányblokklapnak Stresemann dr. szándé­kai ra^jronatkozó megjegyzéseire válaszol. Kifejti a komtiniké, hogy felesleges volna az ilyen képzelődéseket egyáltalán tudomásul venni, ha egyedülálló zsurnalisztikái teljesitmányról volna szó,és ha a támadás csak a német kormány ellen irányulna. Azonban itt egyben a legdurvább módon vétenek a kisebbségi gondolat ellen. Az a kísérlet, hogy a militáns bolzsevizmussal vonják párhuzamba, annyira téves, hogy nem hagyható ellenmondás nélkül. Mert a bolzsevizmus hirdetett forradalmi céljaival ellentétben minden kisebbsági .mozgalomnak ki­mondott defenzif jellege van. Nem célozza az államforma megváltozta­tását, nem a mások felett való uralomnak a létesítését, hanem kizáró­lag bizonyos nemzeti csoportoknak a fennálló államok és államformák közötti természetes és a volt szövetségesek háborús céljaként ünnepé­lyesen hirdetett Önrendelkezési jogainak biztosítását. Ezen kívül nincsen sző fennálló és szankcionált intézmények ellen irányuló harc­ról, hanem főként olyan jogokról, amelyek különböző szerz:dések által állapíttattak meg ős a népszövetség keretében gyökereznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom