Lapszemle, 1929. február
1929-02-21 [1347]
'kW Albert Thomas a BIT i^-atóMnak faltán5 n yila tkoz atát a szovj etről ll Tsir^ QldáXr"" Külpolitika, A Temps 19, vezércikke a neme t belpolitikai helyzettel foglalkozik 3 újból ismerteti azokat a nehlfzsMgeiset.melyek üTjaban ail nak annak,hogy az u,n. : nagy koalició megalakulnasson, Főleg a katholik s centrum-párt ós a nóinei néppárt okoznak nehézségeket különösen a centrum-párt kezd az utóbbi időben meglepő irányban orientálódni oly irányban .hogy hova-tovább függetleníti magát a republikánus pártoktol. Jelentőségteljes esemény ezzel az át-orientálódással kapcsolatban WirtJ volt kancellárnak a Deutsche Republik-ban megjelent oikke,melyben azt jósolja hogy a német demokráciára ugyanaz a sors vár,mint az olasz liberalizmussá* volta Miután Wirth a centrum-párt demokrata-szárnyának a vezére,a Temps abból az állásfoglalásból arra következtet.hogy az eges centrumpárt most már még inkább jobb felé orientálódik.; ami elég nyugti lanitó tünet;s ami nem igen fogja megkönnyíteni a nagy koalició megalakítását, A római kérdéssel móg mindig behatóan foglalkozik a íemps 19. római levelezőié, Gentizon.aki különben„mint Maurras az Action Francaise-ben irja, protestáns Gentizon vitába száll a Giornale egyezmények d'Italia-nak azzal az állításával .mintha a római krkákótlásHS fölött az egész világ katholikusai örvendeznének,, Távolról sinos ez igy«móg magában Kómában, sőt a Vatikán árnyékában is sokan varnak olyan katho*!likusok akik nemcsak nem ujjonganak,hanem ellenkezőleg, mélységesen nyugtalankodnak,tízek a körök a liberális franoia katholikus körÖk^akik a Pápának az Aotion Francaise által ropagált túlzó nacionalizmussal szembeni állásfoglalásából arra következtettek,hogy a Pápáa ugyanilyei módon fog eljárni az összes nacionalizmusokkal szemben. -Ezek a körök a Szentatyát liberálisnak képzelték el, Nem csekély tehát nyugtalanság guk„mikor azt látják,hogy a Pápa elitéli azokat az elveket,melyekről azt hitték,hogy azokat 0 is vallja,A Pápa , mint a római egyezmények 8 az azt kísérő megnyilatkozások bizonyítják, visszatért arra az álláspontra,melyet '* egyházi integrizmusnak n hívnak. Az olasz Condordátua maga a tipusa ennek az integrizmusnak, ilyen Conoordátumot sz9retne a
