Lapszemle, 1929. február

1929-02-21 [1347]

magyar kisebbségi politikáról való fejtegetó3eünem találja helyt állóknakj mert az öntudatos magyar politikát nem a tőt nép széttasáj£» feltevóa -golt/sem a Hlinka-párt konsziliáns magatartása termelte ki. Az eie^ telén azért .hel^mert a két dolog között semmi oki sem ideológiai össze függés nincs. Másodszor pedig azért, mert Hlinka részéről a magyarok sohasem tapasztaltak előzékenységet - éót ellenkezőleg Hlinka eljárása a néppárton kivülálló katholikas pap3ággal szemben idézte elő a magyar politika dacos magatartását igaza van Hlinka nak abban amit a tót nép magyar orientációjáról és a tót intelligen ólának egy szláv orientációval szemben való készületlenségéről raond, irja Lelley, csak az a kár hogy Hlinka ennek a megáll&pitós nak nem vonja le konzekvenciáit, Rossznéven veszi plö a magyarok nak hogy még mindig magyar érzelműek 63 a magyar szupremácia viss szállításáról álmodnak; De ha a tót intelligencia má:ig sem készült fel a szláv orientációra irja Lelley, hogy lehessen követelni a magyaroktól, hogy tiz év alatt vetkőzzenek ki magyar mentalitásuk bői? Rátérve Szüllő Géza politikájára Lelley annak a véleményének ad kifejezést, hogy az már azért sea kedvezhet a magyarok hegémo Szüllő nista törekvéseinek„ mert/kétsógb-vonja erkölcsi és anyagi erejüké; való Lelley szerint Szüllő a

w

mindenáron/ellenzókieskedés*i* a külföldi propagandista szerepébem tetszeleg magénak Kerüli a reális politikát, mert az kettévághatná a gyökereket, melyekből szerepe táplálkozik. Végül cáfolja Hlinkúnak azt az állítását, mintha ő /Lelley/ "átorientálótfott » volna' Mindig magyar veit ós az ia fog maradni, jóltudván

; hogy ezt megteheti anélkül; hogy a isgyaiság 3zapremaciájára törekednék. Az* hogy a távolból való tárgy ilaüoa megfigyelései közben arra a meggyőződésre jutott, hogy a mai magyar politika a végcél szempontjából értéktelen és hogy 6 a toll r—1 A n