Lapszemle, 1929. február

1929-02-20 [1347]

folyamán meg fognak indulni. Vezércikkében, amely a nagykoalíció eddigi akadályainak,főként a Centrum és a Német Néppárt közötti sorozatos félreértések ismertetése után a német államháztartás nemzetközi jelentőségét hangsiilyozva, azt várja, hogy a birodalmi kancellár most már erélyesebb beavatkozásra határozza el magát. Wirth dr. centrumpárti ^ffviselő_és volt birodalmi kancellár az általa kiadott "Deutsche Republik" cimü folyóiratban a legutóbbi német kormányválságról, amely a Centrumnak a Miller-kabinetből való kilépésével végzCdött, pesszimistahangu cikket irt, amelyben a parlamentáris rendszer beteges állapotát állapítja meg, amely a fascismus veszedelmét rejti magában következményeként. A DA£. /16-77/ gúnyolódva ir arról, hogy lirth bejelenti hetilapjának megszűnését és pedig kétségbeesésből az összetartás érzésének a köztérsaságiaknál való hiánya felett, akiket ő a RepuBÍikánus Unióban vélt egyesíthetni. Wirth azt sajnálja, hogy Poroszországon nem találtak kompromisszumot a konkordátum-kérdésben. A hovédelem és a birodalmi védőrség tekintetében nézeteltérések merültek fel a szociáldemokrata párt kebelében^íieiv nézeteltérések a legutóbbi boroszlói pártgyülésen nyíltan kifejezésre jutottak. E gyűlésen Loebe,a birodalmi gyűlés elnöke, előadói beszédében azt a kérdést fejtegette,hogy Németország egyedül szereljen-e le, vagy pedig'az államok közötti kölcsönös leszerelésért küzdjon-e, tehát hogy a birodalmi védőrség ellen, vagy a birodalmi védőrségért küzdjön-e a párt. Loebe kijelenti ugyan, hogy nem követi a birodalmi védőrségi miniszter memorandumát a lengyel kérdésben, azonban mégis azt látja, hogy Lengyelország egy erőszakos csinynyel birtokbavette Litvánia fővárosát Kilnát, tovább hogy elképzelhetők volnának Keletporoszország és Felsőszilézia ellen irányuló