Lapszemle, 1929. február
1929-02-04 [1347]
ünnepelnio amikor az erdélyi magyaroknak a nagy-román egyesülés 10 éve csupán megalázást a üldözést, fajtájuk elgázolását s szellemi javaik pusztulását és anyagi vagyonuk elkobzását hozta. De van a kérdésnek ebben a vonatkozásban még ,egy másik oldala is, A nagy magyar szabadság-ünnep 9 1848 március 15- ike az erdélyi román népnek is a jobbágy sorsból való felszabadulást, a szabadságot 8 polgári jogot, vagyont jelentette 8 az erdélyi románok mégsem ünnepelték együtt a magyarokkal március 15-ct! Állította kirohanásában Vajda azt is s hogy a románok többet szenvedtek a magyar uralom alatt, mint a magyarok a román alatt* Erre a vádra letagadhatatlan tények válaszolnak., Már akkor, amikor még 200 ezer román lakosa sem volt Erdélynek, a magyar Bethlen Gábor fejedelem már elrendelte, hogy á],littassék fel román nyomda és az addig használatban lévő szláv biblia fordíttassák le román nyelvre* A rendelet Rákóczi György fejedelemsége idején 1640 körül csakugyan végrehajtásra került s ekkor Rákóczi György még elrendelte azt is, hogy minden románlakta községben román iskolát kell felállitani 3 latinbetüs román tankönyveket éa imakönyveket kell nyomtatni, iskolákban és templomokban csak román nyelven szabad énekelni-, Az első román püspököt is Rákóczi György fejedelem nevezte ki Fogarasra,, Ezeket az adatokat még több példával lehet bővíteni,melyek mind azt bizonyítják, hogy az erdélyi román népet a magyar fejedelmek sohasem akarták elidegeníteni. Spt mi több, 1848 előtt is több szavuk volt a románoknak Erdély sorsának intézésében, mint a magyaroknak most az elmúlt 10 év alatta Hiszen köztudomású, hogy abban az időben Erdély sorsát a magyar, székely és szász nemzetek uniója intézte, amiből felületes ember azt olvashatná ki ugyjan , hogy ime,a románság sehol nincsen, aki azonban utána néz annak, hogy "a magyar nemzet" kikből állott, meg fogja tudni s hogy a román nép szine-java, akik nemességet kaptak, mind benne voltak a "magyar nemzete-ben, mégpedig nagyon szép számmal, tehát alaptalan az az állitás, hogy a románság 1848 előtt mellőzve volt és szavát sem hallathatta Erdély orssá£gyülésein 3 Az
