Lapszemle, 1929. február

1929-02-19 [1347]

ertekéi étről Sffidyet Zsi tvay Ti bor igazságu^ryminiszter a sajténovdla aegntatására Wfföt ^as-é-az Országház dd s^áci^s tarnábe* A sajtóankétre meghint x'&gfök * magyar biróság 1 egfőbb vezetői, a fúria talüács d női? e« főügyészi kara éa az ország egyéb jogász tekintély ei* valamint a magyar ujságiró* és lapfciacC érdet d tsége* vezetői, és egyéb szak éberek A 80 ta$» ankéten megjel ent maga Bethl en István gróf mini szt erei nőit a & • ZsHvay Tibor igaz ságugymini szt er megnyitóbeszédében mindenét előtt rámutat ott 5 hogy az értek ezl et cél ja,hc^ büntetőjogi, 'alkotmányjog* és általános erkölcsi szanpontból

; de a sajtó gyakorlati szempontjából is megvitassa a reformnál kapcsolatos kérdéseket l$ry<^ul a noiitikBi szempontokat kdl kikapcsolni* Á sajti-szabadság lényegét abban jd Öl te meg, hogy annak fd tétel e a lapinditás szabadága a iap bet:> 1 tás égs a c enzura hiánya,, Rámutató ttj* hogy "az* 1*84*8 eví. ~sa j i? tö r- " *ény M-a Magyarországon a fokozatos felelősség éLvó* tetintefttéic a sajt<* szabadság 1 egfőbb védimén&

s a fokozatos fddősség dve azonban az iáik folyamán a fa d ősség alóli fokozatos kibúvás i dietőségát nyújtotta amdlyd szénben az állam érd&e*a közrend és az erkölcs azt követeli, hogy valaki* akinek a sajtód£iktan dkövetésében lény eges része volt., valóban hdyt is álljon vagyis, hogy a fokozatosf el dősség rendszere ne válhassak a fokozatos kibúvás rendszerévé, A változott sajtó"viszonyaink megfontolandóvá teszik^ hogy ne térjünk-e át a fokozatos f el d ősség d vér ól az együttes fdelősség dvére &z é^r kezlet á ső napján Uagyary Intván a Kúria tanácsd-irke lámutatott.. hogy a f el dősség kérdésén éc a? egy?ittasság a san< pontja a most megvitatásba kerülő novellában * saitóreform lén; ege as az eddigi gyakorlattal szembenit hogy azok is ídeiner a szerzővd együtt akik a cikket megriad d té* % erintea javaslat csak ó

?a

tos lépés a haladás vonalán s 9 magyar biráK kezében ez a javaslat sióimképpen sen vészé-