Lapszemle, 1929. február

1929-02-19 [1347]

doni tifriratot közöl, amdy szerint az "Oeonomist" budapesti levdezóje rámutat arra a nqgy érdeklődésre, ameilyd a a*agyar köz vei emáuy a kisebbségi probléma legcözdebbi nápsrisvetségi tárgyalást rárja mi*d 3 és félmillió magyar él idegen dnyemás alatt, Rámutat a CIKK arra is* bogy a magyar-cseb vegyes dentóbiro'ság legújabb határozata, amely megállapítja saját ill etéicességét azért is nagy,] d entóségú mert inmár nemzetközi törvényszék most már a harmadik esetbtt a magyar jogi álláspontot fogadta d*. Hagjar^ddjgátusok^Hépszövetségi Hgák brüsszdi konf <renf

Í

f^

n

l".

H "

Buda

P*

ti ^rtap

51 a hírek rovatában számol b

e

a Képszö*etsógi Ligák brüsszdi konf erenaiéóáréi . *BLé.ym Magyarországot Pékár Gyula, Paikert Ái

a

jos ós z

ichy gróf képvisdték. Magyar szempontból legfontosabbak a ki socbaégi és gazda sági ügyek tárgyalása, amelynél mind a három magyar dé egált többször energikusan és sikerrd í dsz°l&t a maryar álláspont véddmében. Figyd emr emelté momentum az artgol ddojatus javaslata volta népszövetségi paktun 19-ik §-ának érvény esi tése mell ett mdy tulajdonképpen a békediktátumot revizió ját célozza. Paikert Alajos kivitte%z általa egybeállított plátatlan bizottság, amdybeomint magyar tag P^kár Gyula szerepel dfogadtatott. Másrészt nagy disffleréssd találkozott Zichy Ernő gr^f javaslata a minoritások definíciójáról. *• propaganda-bizottság Pékár Gyulát Ötödször is dnökévé választotta, majd pedig Paik ert Alajosnak a hágai konferencián dvben d fogatott javaslatát

3 hogy minden fóvárosban fokozatosan föl drajzi muzeunokat kdl lótesiteni egyhangúlag dfogadták, sót elhatároztál, hogy Genfben már ez idsn a tarügyi világkongresszussal kapcsolatban fdallitják. az ilyen mnntamnzönot, * ^^f}}^}3^ iámutat, ha ez a tervezet fokozatosan m^/aiésuL kilátás van r^hogy Megyarorszag gazdasági és múvdtség* fokának igazi bitdes képévd megismerkednek Barópa összes fóvárosav Közli alap hogy a Sépszo v et-