Lapszemle, 1929. február

1929-02-18 [1347]

A római kérdés mego.ldása érdekli elsősorban a lapokat A Débats 14

.-ben Maurioe Pernot azt fej teheti ,hogy azokért az engedmény ékért, mely eket a Pápa mint a katholikas egyház feje tett az olasz kormánynak, cseribe caak olyan privilégiumokat kapott,melyek csak az olaszországi kath-Egyházat érdeklik A Pápa nem követeli többé azt a nemzetközi garanciát melyet elődei kivétel nélkül követeltek, megelégszik a kizárólag olasz garanciával. Hogy a Szentszék teljes függetlenségét biztositsa az olasz kormánnyal 3zemben

: azért határozta el 1X

0 Piüs magát a vatikáni fogságra. Emlékeztet itt a cikkíró arra,hogy ./1878/ Marco Minghetti "Egyház ós állam " c, munkájában a Pápa állásfoglalását azzal magyarázza,hogy elejét akarta venni annak a gyanúnak,mintha az olasz kormány az Egyházat politikai céljaira használhatná fel,Mert ez a gyanú fennállott ,mint ahogy fennállott az az aggodal om, hogy az olasz király,-akinek területén a Szentatya szókel

r megegyezhet a Pápával s a pápai befolyást saját oólaaira használhatja fel* Vájjon Minghetti,- kérdi a cikkíró,- ha előre látta volna a most létrejött egyez* ^ ményt s Mussolini szerencsés politikáját, - világosabban fejezte volna ki magát ? «• Minghetti könyvét idézi a Petit Párisién 16

,-baa Seydoux isj, aki szerint a Pápa nem tudott ellenállni a fasiszta mozgalom üonzóerejenek.Az olasz nép most újra egyesülni látja a catholiciamus ós az aixsx italianizmua fogaimát„A Vatikán azonban tudja,hogy ha az olass politikai célok szolgálatába állna, ez a többi nemzetek katholikusainál reakciót váltana ki. Valószínű,hogy a külföldi katholikusok most azt fogják követelni, .hogy a pápai udvarban mindegyiküknek meglegyen a SfO