Lapszemle, 1929. február
1929-02-07 [1347]
ugy lehet megmenteni, ha a lapok nem akarnak pártpolitikai lapok lenni* hanem egyetemlegesen az erdélyi románság ügyét szolgálják,, Külpolitika, A külföldi kölcsön megkötéséről raa már az 5-6-iki bukaresti lapok ia bőven beszámolnak, A Dimineata 5-7957, Dreptatea 6-398, SLlenzék 7-29 és Temesvári Hirlap 6-29 közlik Popovici pénzügyminiszter Baj tó-nyilatkozatát. A miniszter hangsúlyozta, hogy a párisi kölcsöntárgyalások igen nehezen mentek, bár Poincaré rendkívül melegen és nagy mértékben támogatta a román delegációt,, A legnagyobb nehézségeket a tárgyalások folyamán Svájc, Hollandia és Belgium okozták, amelyek bizonyos régebbi, de még máig sem rendezett román adósságok előzetes rendezését követelték, Igy a svájciakkal elsősorban rendezni kellett azt a kölcsönt, amelyet Krajova városának adtak s amelynek visszafizetéséről az előző román kormányok idején megfeledkeztek,A továbbiak folyamán a miniszter kijelentette, hogy a kölcsön telje8 Összege nem 100, illetve 102 millió dollár, ahogyan eddig jelentették, hanem 106 millió. Ebből 30 millió dollárt 7 %-os kamattal minden kommisszió-dij nélkül és al pari kibocsátással a svéd gyufa-tröszt ad s a kölcsön garantálására Romániában egy gyufa-értékesitő részvénytársaság létesül, melyben az állam is részt vesz, A további 76 millió dollár kölcsöita világ hat leghatalmasabb pénzintézete nyújtja: a Banque de Francé, továbbá a Hambros és Lazard angol pénzosoportok, valamint az amerikai Blair, Dillon Raid és Chase National. A kölcsön romániai adminisztrá lására megalakul a Casa Autonoroa, melynél Rist, a Francia Bank megbízottja az ellenőrző tisztet fogja betölteni,, Hangsúlyozta végül Popovici pénzügyminiszter, hogy a kölcsönt Románia készpénzben kapja, amivel mintegy jelezni akarta, hogy a kölcsön-szerződés nem vonatkozik a pénz hováforditására és nem tart fenn privilégiumokat a kölcsönt nyújtó államoknak ipari