Lapszemle, 1929. február
1929-02-06 [1347]
átlag 15 shillinget, azaz 60 lirát kerestek. A bányavidékek lakosainak gyermekeit a táplálkozás hiánya és ennek következtében raehitikus betegségek tizedelik. A Tribuna rövid kommentárjában csak azt jegyzi meg, hogy'ilyen borzalmas gazdasági krizisen nem lehet jótékony bazárok rendezésével és aláírásokkal segíteni. A spanyolországi katonai lizadások ujabb fázisairól szóló jelentések között a Secolo-Sera /5/ párisi keltezésű tudósításában érdemesnek találja utalni a Quotidien szabadkőműves lap a francia földmüvelésügyi miniszter tulajdonát képező orgánumnak egyik rövid kitételére, ahol a Ciudad Real -ban kitört katonai lázadás hirére azt irja, hogy a forradalmi mozgalom talán még e héten újból fellángol, dacára annak, hogy minden óvőintézkedést megtettek. Látnivaló tehát, hogy a szabadkőműves Quotidien mar előre milyen jól van informálva a bekövetkezendő eseményekről, ami mindennél világosabban dokumentálja,-hogy a spanyolországi forradalmi mozgalmat a háttérben a francia szabadkőművesség keze mozgatja. A trieszti csehszlovák főkonzul Machaty - mint a Piccolo /5/ irja - a trieszti gazdasági statisztikai intizet felkérésére alóadást tartott Csehszlovákia gazdasági politikájáról. Bevezetésében röviden kitért Csehszlovákia politikai küzdelmeire, valamint az uj köztársaság közoktatásügyének ismertetésére. Itt emiitette, hogy az 1926-27.-i tanévben 377 középiskola és tanítóképző működött. Ebből 259 csehszlovák, 3 orosz, 2 lengyel, 97 német és 11 magyar középiskola. A tanulók számát ebben az évben 100.000-re lehet becsülni., amiből 77,000 tanuló csehszlovák iskolákat látogatott, 20,000 német iskolákat,Ű.-50Ö pedig magyar iskolákat.