Lapszemle, 1929. február

1929-02-06 [1347]

polgárháború előkészítése, ezzel a kérdéssel csat a legnagyobb óva­tossággal szabad foglalkoznia.- Az alatt az ürügy alatt,hogy a kisebb­ségek védelmét jobban ksll biztositani nem fog sikerülni a Népszö­vetséget olyan politika megkisórlósre rábirnijamely a legsúlyosabb veszéllyel fenyegetheti a Népszövetség morális tekintélyét a az ál­talános béke ügyótü _á.JéE252I®Í2áS-Í2Íi^éí5-i m ^ n ^ a Temps 4.jelenti,, ^•2 V8 i£Í-í?E2ÍÍ>5íl®2®5?:-5í5ii. ame ly b en a német külügyminister 1928, december 15*-én a tanács ülésén tett kijelentésnek megfelelően kéri, hogy a következő kórdóst tűzze ki a tanács márciusi ülésének napi­rendjére " w A Népszövetségnek a kisebbségek védelmére vonatkozó határommányokkal szembeni garanciája." A Temps jelentése szerint Stresemann kérelmében nem tesz semminő pontos javaslatot, Eljárásának formája azt látszik mutatniihogy a fennálló szerződések keretei között akar mozogni­Németország a válaszúton cim alatt a radikális Ere Nouvelle 4„ feltűnő helyen , egászen megriadt hangon irja^hogy a németek állitólag fel szándékoznak vetni a kisebbségi kérdést Elszászra nézve. A lag siet kijelenteni,hogy ez egy igen sajnálatos idea volna,melynek gyászos következményei lehetnek. Tudják meg a né­metek,hogy egyetlen francia párt sem tűrné el a legcsekélyebb beaaat­kozást sem bárminő diplomáciai szervezet részéről Franciaország sze­mélyes ügyeibe tí Az elszászi ellentétek kizárólag a francia népre s kormányára tartoznak; Franciaországban nincsenek nemzeti kisebbségek s az elszászi sigyaii egyenetlenskedós csak a klerikálisoknak a laikus törvények elleni zgatásának köszönhetők Amellett emlékezteti otre­semannt a lap,hogy a locaraói paktumban Németország önként s teógór­véryesen lemondott Elszászról s nem hihető,hogy Stresemann most épen

Next

/
Oldalképek
Tartalom