Lapszemle, 1929. február

1929-02-05 [1347]

Stresemannnak a népszövetség elé terjesztett kisebbségi indítványáról a Berl. Tagebl. 72-57/ genfi saj^t távirata is csak röviden emlékezik meg, anélkül, hogy az indítvány tartalmát ismertetné. Azonban közli, hogy az indítványt a március 4.-én kezdődő tanácsúiésszak ideiglenes napirendjére tűzték ki. Dr. Ewald Ammende,a nemzetiségi kongresszusok főtitkára a Beri. Tagebl. ?2-57/ "A kisebbségek éve" címen cikkezik és egy állandó kisebbségi bizottságnak a népszövetségnél való létesítése helyett inkubb a lengyeleknek és a cseheknek azon álláspontja mellett szólal meg, amely egy s^^I^í^íi-filÉ-Í^BBi^iBli-^i^S^SáS létesítését kívánja a népszövetségnél. Szerinte az utóbbi javaslat nem ütközne nehézségekbe az állandó bizottság ellenzőinél,. Arra utal, hogy a legtöbb nép helyzete ilyen összefüggésben kétféle jellegű, mert egyrészt saját államában vannak kisebbségei, másrészt szintén vannak szervezett kisebbségei a külföldön. Ilyen szempontból sokat vár a nemzetisági kongresszusok révén érvényesülő szolidaritástól és e tekintetben két példára utal: A jugoszláv iskolarendelet tervezetét azért vonták vissza, mert az európai nemzetiségi kongresszusok elnöke bátran lépett fel, sőt még előadást is tartott Belgrádban, ahol a jugoszláviai nemzetiségi probléma példás megoldásának szükségességet hangoztatta. Poroszorsz^on^rendeletet adtak ki a kisebbségi Jjskolákról. melynek rendelkezései rendkívüli haladást jelentenek- A cikkíró nem gondol indiszkréciót elkövetni annak közlésével, hogy e javaslat létrejöttén a különböz£j}urő£ai államokban lévő német kisebbségek vezérei kiváló mértékben vettek részt, mert épen Ck voltak azok, akik a német nyilvánossággal szemben ujbői és újból a kérdés liberális rendezését sürgették.