Lapszemle, 1929. február

1929-02-05 [1347]

feltűnő helyen »z Echo de Paris 3. a Daily Telegraph nyomán,A lap részletesen tudósít a megegyezés állitólagos feltóteleiről,melyek között 3zereplnek az uj Pápai Állam területének megállapítása ,s egy ' az olasz kormány által fizetendő 1 milliárd lirás kártórités,melyet 1 a Szentszék a külföldi katholikus missók között óhajt felosztania 1 A Débats 3

. -ban Maurioe Pernot mutat rá arra,- amit a francia lapo 1 már eddig is hangoztattak,- hogy t,i

: az a körülmény,hogy az Egy- 1 házi Állam kizárólag olasz garancia alatt áll/ joggal veti fel azt i a kérdést a többi katholikus államban,hogy a pápáai függetlenségnek I így vége van s megszűnik a Szentszók nemzetek fölött álló,működésé- 1 hez elengedhetetlen jfllege E tekintetben az eddigi helyzet azért 1 volt megnyugtatódért Olasí. rszágban Egyház és állam el volt választ- fl va

; épen azért,hogy a külföldi hatholikusság aggodalmainak elejét 1 vegyék. Ma azonban aZ a hir jön.hogy az iífyházi Állam helyreállítás I sát nvomon követné egy Olaszországgal kötendő Concordátum

s

amely uj- 1 helyzetet m ból szab ilyózná az Egyház xisxHKjrét Olaszezágágban

e A vatikáni kérdés I csak 2 módon lehet megoldani* vagy tisztán olasz garanciákkal,vagy I nemzetközi garanciákkal; A cikkíró szerint ez a kétféle megoldás nem 1 egyforma biztosítékokat nyújt a Szentszéknek s nem egyforma mértékbet 1 nyugtatná meg a katholikus világotj- A royalista Action Francaise 3

e 1 szerint a Vatikánnal való megegyezés,ha megvalósul,, a legnagyobb si- 1 ke re lesz az olasz diplomáciának 1870 óta**- J Á Szentszék és a katalán mozgalom ügyével foglal- J kőzik a Temps 3. maésidi levelezője,aki rámutat .hogy Rivera sohasem I tartót a szükségesnek az általa ártalmatlannak itólt katalán mozgalom I ellen erőszakkal fellépni Ehelyett az iskolákban folytatta a kormány i a spanyol egység érzésének kifejlesztésót* Az oktatószemélyzet tulnyo-í mó részét spanyollá tették. Csakhogy mindez meghiúsult a katalán kat- 1