Lapszemle, 1929. január

1929-01-09 [1346]

Népszövetség mröLt sv sserptemberi ülésén Dandurand kanadai delegátus ismert előterjesztése, majd pedig a decemberi ülésen Stresemann Zaleski vitája tette aktuálissá a kisebbségi problémát éa ötresemann kijelentései után kétségtelen, hogy a kisebbségi kérdé s a Nópszövetség márciusi ülésezésének egyik fontos táigya 1 esz* Tudjuk, mondja az lyl9.áxi/

/ William ^artin, hogy a Népszövetség csak / kisebbségi szerződésekre támaszkodva szélhat bele a kisebbségi problémába mert e szerződések nélkül valamennyi állam szuverenitására hivatkozva a kisebbségi kórdést belső ügyének tekintenék, A nemzetközi jog alapjai azonban elvárható; hogy a mos tani merevség ezen a ponton enged- Mindenki azt várja, hogy a Népszövetség a kisebbségi kérdésben elmegy hatalmának ós beavatkozási jogának végső határáig,Kivánatos lenne hogy egy állandó kisebbségi bizottságot alakítson a Népszövetség; vagy egy állandó kisebbségi megbízottat tartson a Népszövetség a kisébsqg. területéken, mint ahogy ez Sziléziában történt., Ha egy állandó kisebV ségi bixottSÉJg alakulna a Népszövetség keretében ^enfben ez nen is állana ellentétben a megl evő sz erződósekk d Bizonyos azonban hogy mindazok az államok, amelyek a kisebbségi sz érződések alá varnak vetve* ugy gondolkodnak hogy a Népszövetség nem téiet jogi különbséget tagjai között s ha egy állandó kisebbség egy bizottságot létesít a nagyhtalmsk sem bújhatnak ki annak kompetenciája alól ami aztán ismét megoldhatatlan problémák elé állítaná a Népszövetséget. Talán könnyebb lenne William M

artin sz =rint a Népszövetségi Tanácsnak <gy konzultatív bizottságot hivni életre, amdy a kisebbségi problémát tanulmányozná. Bizonyos azonban hogy csal', oktrojálással tudná egyes tagjainál azt a határozatot a Népszövetség dérni s igy ennek a bizottságnak a kompetenciája is problematikus maradna. Végül pedig arramutat rá, hogy a Népszövetségnek azonbai fd tétlenül gondoskodnia kdl arról, hogy a kisebbségi panaszok meghallgatására a Népszövet-