Lapszemle, 1929. január

1929-01-23 [1346]

gi kárpótlást. Románia idegen tőke nélkül nem teremthet egészséges pénzügyi hdyzéet, idegen tőkét pedig csak akkor kaphat* ha a ci­vilizált er szagokra kőtéNm* erkölcsi* jogi felfogás fog uralkodni. ­Popovi esi román pénzügyminiszter a "Pesti Hirlap* párisi je­lentése sz eri nt"l átőgatást tett"*a~néEiz etk B zi * gai daságí"zottságnál és azt hangoztatta, hogy a román kormány érvény esi teni iparkodik a gazdasági szabadság dvét, ami lehetővé teszi maj d a kül földi és a román tőke együttműködését a mezőgazdasági és az ipar fellendülése közül. Hangoztatta, hogy Romáiia számit Franciaország ily iránya tá­mogatására, ­Németország a "Pesti Hirlap* akar esti jelentése szerint a Danabizottságba való felvételét kért© • Anglia és Franciaország haj­landó Németország kivánságát td j esi teni.­A Kellogg-paktum 1 eogyel ratifikálásáról a "Pesti Hirlap* varsói jelentést közöl, amely szerint a minisztertanács határozata alapján a lengyel parlamentbe benyújtották a Kellogg-egyezmény meg­erősítésére vonatkozó törvényj araslatot és a Sejm egyik legkozd ebhi ülésén fogják a ratifikációs javaslatot tárgyalni.. Belpolitika. A gazdasági válság problémájával a " p est*r l-ioyd* mai vezér­eikkében Gratz Gusztáv foglalkozik és azt mondja, hogy viszonyaink megítélésénél legnagyobb ok az idegességre, hogy nincs egységes kon­cepció, amdy a kormányt vezetné. Vannak egyes akciók, de ez nem fű­ződik egységes .gazdasági programmho^ A kormány bizonyára tudja»hegr hova tendál, de a kivülállók tájékozatlanok és hiányzik a közvél eméiy­ből az az érzés, hogy az ország biztos kézzel meghatározott cél felé törekszik. Ha tehát van a koimánjnak egséges koncepciója amit ürats Gusztáv hi mi akar, hozza nyilvánosságra, ha pedig nem volna, ugy meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom