Lapszemle, 1929. január
1929-01-22 [1346]
A Temps 19, vezércikke Gróner tábornok sokatt hánytorga^ tott memorandumával foglalkozik,mely szerinte megmutat]a,ha nem is a német politika igazi céljait,de legalább ia azokat az eshetősgeket. melyeket a német politika vezetői felhoznak a oólból.hogy meggyőzzék a német népet a szerződések által megengedett határokon belül való minél erősebb fegyverkezésnek a szüksggérőliAz ilyen képzelt veszélyeknek a festése is veszedelmes a békére,talán még veszedelmesebb,mint a naciona* listák brutális revansvágya„A memorandum azt bizonyitáa,hogy Groner, a német hadügyminister neia igen bizik a béke végleges konszolidáltságáean Remélni kell,hogy Müller és Stresemann máskép látják a dolgokat,mert ha nem igy volna,akkor igazán nem lehetne bizni a német bókepolitika őszinteségében. Grőner memorandumában különös módon képzeli el a nemzetközi egyezmények vógrehajtását,amikor azt hiszi,hogy Angliát nem érdekelné Lengyelország sorsa a közömbösen nézné,hogy a Balti-tenger német vagy orosz hegem nia alá kerül.Az az érvelés,amely képzelt lengyel aiagtámadás meséjével akarja ébren tartani a németekben a háborús szellemet, nemcsak a lengyel r nórnet viszonyt, de az európai békét is veszélyezteti A Temps 20,vezércikke,-miután elégtétellel regisztrálta hogy a jóvátételi szakértőbizottságba az amerikai szakértőket is kinevez tók,akiknek lehet hogy döntő szerepük lesz,- az afganisztáni események- ; kel foglalkozik s kifejezi annak a ténynek a fontosságát,hogy Amanullah nem mondott le végleg á trónjáról,hanem tovább küzd érte Nem hiszi á Temps,hogy a lázadó Basa—JakaOjaki közönséges kalandor,kezébe tudja ven-^ ni az egész ország kormányzását.Hogy külföldi befolyások is érvényesül- i nek az afganisztáni eseményekben.az kétségtelen, s bár Anglia tiltakozik az ellen.mintha bárminő része volna az ottani felfordulásuan,természetes hogy az indiai kormányt igen köziről érdeklik az afganisztáni dolgok,In-~ dia biztonságának szempontjából is.
