Lapszemle, 1929. január

1929-01-21 [1346]

szövetség magábanfoglalná a különböző politikai pártokat is melyek pártpolitikai tekintetben nem tudnak együvé kerülni A nemzeti szövetség mint társadalmi szerv erősebb lenne egy politikai pártnál, mert politikai pártot a kormányhatalom sokkal könyebben semmisithet meg miként ezt éppen ez ifszerint Jugoszlávia példája ékesen bizonyítja Helyre áll a magyar-német politikai kartell a Brassói Lapijk 20-16 Bzerint A németpárt elnöke Roth Hans Ottó eziránt felvette a kapcsolatokat a magyarpárt elnökével. Bethlen György gróffal .Mivel a vál£.iZtások szétbontották ezt a kartellt Róth ismét szükségesnek *tartja l?Itrehozatálát miután a magyarpárt máris memorandummal fordult a kisebbségi kérdések rendezése érdekében a kormányhoz e a németpárt rövidesen szintén memorandumot terjeszt elő ilyen célból, már pedig elvi kisebbségi kérdésekben nem szabad megtörténnie, hogy egyik vagy másik párt kevesebbet kérjen vagy követeljen a másiknál-.; A kisebbségi kérdés megoldását illetően a Brassói Lapok 20-16 három nyilatkozatot közöl, A magyar Sándor József nyilatkozata ír fcább e

1 méleti magaslaton mozog. A kisebbségi kérdés megoldásának alapokmányai én alaptételei a románai magyarság szempontjából a wilsoni elvek a gyulafehérvári határozatok a párisi kisebbségi egyezmény és az általános emberi jogok. Ezekhez járulnak a különböző államokban eddig történt megoldások sőt a román nemzeti párt magyarországi volt programmja és az 186R évi magyar nemzetiségi törvény., Az Anghelescu és Duda*féle politikának mindenesetre véget kell vetni*, Speciálisan legégetőbb követelése a r«mániái magyarságnak ezidőezerint a kisebbségi iskolák államsegélye,, tehát az iskolák létének és a tanerők életsorsának biztosítása, További epe ialis követelések az állásukból elbocsátott magyar köztisztviselők nyugdíjügye a jogtalanul kisajátított földbirtokok ée házhelyek ügye,, a lakásrekvirálások ügye és a falvak magyar népének különböző kény szerszolgálata.