Lapszemle, 1929. január

1929-01-19 [1346]

234-ik pontja i% I&nutatoU hogy 1920-ban a csfc törvényhozás is dezauvál ta az 1919,óvi agrártörvényt amikor kimondotta hogy a kisajáti iás annyiban hajtható végre ha a bók esz érző dósnak a volt ellenségei álisrioK vagyonáról szóló r endelkezes sivel nincs elli entétbgr A esdi ta* vényhozas tehát nm állítja azt, amit a cseh kormány ügyvédjei állitnaK hogy mihelyt agrárreformról van szó, a békesz erzőósnek a volt ellenséges állampolgárok vagyonát ill ető rendelkezései nem jöhetnek tekintetbe hanem meghajtja zászlaját a bók esz érződé sdr előtt. ©5 utón még élesebben mutata ki mint Löwenfád. hogy a hágai legfelsőbb nemzetkoá döntőbíróság döntése annyira fontos a magyarügy szempontjából,, hogy akár ebben az ügyben hozott döntésnek lehet tekinteni., mert a genfi nómet-lengyá' konvenció hatodik cikke, amelyet alkalmaz azonos a trianoni bék-esz érződés 250-ik cikkével ós annak másolata még grammatikai fogalmazásban is. Kérdi; hogy ott, fcol a békeszerződés háromszoros illetékességét megéli api tó renddk ezósshel abék ekonf erencL a autentikus magyarázatával é's a cseh torvényhozásnak beismerést tartalmazó autentikus magyarázatával állunk szemben- lehet-e az illetéktd enség veszedslraóre egyáltalában gondolni.Gidd professzor fdszóldása után Hobjsa_a cseh kormány megbízottja védte a cseh agrárreform szociális jel1 &át, de beismerte, hogy a kisajátítást szenvedő magyarok kártórité&e igen mórsókdt volt. íjanepélyesen kijel entette» hogy a csehszlovák kormány hajlandó a ónntőbiríSság illetékességSt dian_erni, ha valóságos líquidádóról van szó, vagy akár az agrárrefómról is* ha bebizonyittatik„ hogy az agráieform célzatosan differenciális. Fejtegetését azzal fejezte be, hogy a fdperesek helyesen tették volnas ha a nemz etköá döntőbíróság helyett az illetékes csehszlovák földhivatalhoz fordul tik volna* amennyiben, ha a fél fenntartás nélkül aláveti magát a csehszlo VÁV türvónvíJcndc. a törvénv keretei között kész móltányos elbánásban