Lapszemle, 1929. január

1929-01-19 [1346]

tékt el en másodrendű ügyet k ez el j e a panaszokat; a vizsgál sfcra és az eljárások lefolytatására ne ugy mint eddig volt:/ a közgyűlés minden tEgja* necsak a Népszövetségi Tanács tagjai tehessenek indítványokat. Helyesnek tartaná* ha a Népszövetségi Tanács minden évben előre meghatározott időpontban csak a kisebbségi pauszokat tárgyaló ülésszakokat tartana részleteiben, gonddal előkészítve. Ezen a tanácskozásokon nem kellene okvetlen ül a kül ügymi ni szt ereknek kép vi sel ni az egyes kormányokat; hanga csupán egyes országok miniszteri főtisztvisélőinek. Usgyanaszág helyzete is ttegl ehetősen hátrányos a mai eljárási jog szempontjából, -N«n lévén tagja a Népszövetségi Tanácsnak* a vizsgálat lefolytatására nm tehet közveUenül indítványokat, ha csak arra közvetlen tanácstagot meg nem kór, ami azonban nem Édndig a 1 egkenyelmésebb,, Barthel emy kijelenti, hogy felfogása szerint a Népszövetség valamennyi tagállamát fel kellene ruházni inditványozási joggal s ennek alapján döntene a fanács arról, hogy a szóbanforgó kisebbség panaszát megvizsgálásra érdemesnek tartj avagy sem, Nagy Bail válasza Berz eviczynitk. - Tegnapi szemlénkben jel öitettük., hogy Berzgviczy iü.bert

M

A kormány és a revizió* c. vezércikkében a "Budapesti Hírlap" hasábjain válaszolt Nagy Qailnek a "Pesti Hirlap* január 17-i számában meg j el ert cikkére, andyben mulaasztással vádolta a kormányt ós a diplomáciat, hogy miért nem teszi nyíltan magaóvá a Eo thermere lóri-féle revíziós prograamot

# Berzeviczy polémikus okf ej tós során arra a megáll apitásra jutott

s hogy ha ^agyarorsz^ f el alcs kormánya beérné a Botherraer e-féle progiamm megvalósuláséval azt a miniszterelnököt a magyar közvélemény valószínűleg elsöpörné helyéről. Nagy Sfiil mai cikkében folytatva a polémiát isrrótelten hangoztatja, hogy ő külföldi tapasztalatai során arról győződött meg, hogy csácis akkor van némi kilátás ara, hogy a világot intézi hatal-