Lapszemle, 1929. január

1929-01-18 [1346]

Beméli végül a cikkiró,hogy Sándor király az országot alkotó minden államnak alkotmányt sót talán országgyűlést is ad

f

s igy az SH3 államot szövetséges állammá lakaitja át,szővetsógi parlamenttel, A Liberté du Sud-Quest /Bordeaux/ jan«14.-i számában Bergey abbé képviselő foglalkozik vezércikkben a délszláv eseményei kel .melyek szerinte két igazságot igazolnak" iuagx axsk a Kzjs&kx aHaxxik hogy a realitások erősebbek mint az Entente-nak azok az elképzelései s

amelyek a háború befejeztével akaitott uj államok alapjai voltak. Bebizonyult

;

hogy a tardiciókkal ós a fajokkal nem lehet ugy játszani,mintha sakkfigurák lennének. Azokat a hibákat,amelyeket 1871-ben Bismarcknak hánytak szemére, megismételték a versaillesij trianoni ós saint-germaini szerződésekben, ezekre a szegény újszülött államokra n Alkotmányt M kény szeri tettek rá,holott hiján vc tak ainden demokratikus nevelásnekjkormányózniuk kellett,holott tapasztalataik e téren sem voltak, Így azután hamarosan megértek a diktatúrára ós anarchiára* &z történt Jugoszláviában is^ahol most uj bajok kora nyilt meg,azért,mert a védőjéül szegődött államok nem gondoltak arra,hogy ez az ország tulgyorsan növekedett meg. A másik iagzság amely most beigazolódik az,hogy bekövetkezett mindaz,amit a cikkiró régen előre látott* Horvítok ós szlovének autonómiát követel nek, a ez a főpontja a kérdésnek. A békeszerződések határai nem mindenütt esnek össze a lelkek által megvont határokkal* 1919 óta nagyc sok helyről hallani tiltakozásokat Európaszerte*Szivesen hallgatja a szerző a béke eljöveteléről naponta elhangzó szép szónoklatokat, de elvoják ezektől a figyelmét azok a segélykiáltások,amelyek a Ruthónföldről, Erdélyből, Horvátországból Danzigból s még máshonnan jönnek

s ., A háború utáni határok kérdésével foglalkozik az Avenir jan,14.-i számában Henri Gallien* Megállapitja,hogy a legkülönbözőbb népi elemeket keverték össze a háború előtti államokban.