Lapszemle, 1929. január

1929-01-18 [1346]

ellen, A "Magyarság* kdébiai tudósi tója rámutat, hogy a Zsifkovicsóra nem dégszik meg a kimondott pártlapok betiltásával, hanem valamennyi "kisebbségi lapot" tetiát német ós magyar lapot is be akar tiltani.. Az uj állampolgársági törvény olyan 1 ehete-ti en dolgok igazolását kivánja, amelyeknek nagyon sok ember nem tud megf elélni s ez naga után iwmja ki utas Hasukat az ország terül étéről Nagyon sok magyar és német nemzetiségű délszláv lakost fenyeget ennek következte ben a kiutasítás, & s-sorban a magyarországi " emigiáns ujságirókat" utasitották ki, akiknek naryrósze ózabadkán telepedett le, állampolgárságot nem sz érzett s eddig vendégjogon élt Szerbiában, A katonai diktatúra kiutasitani készül az ott maradt maayar és német tanitókat a cenzúrát az utóbbi két napon megszigorították ós kiterjesztették a levd sVre is. A "tóagyarság" cikkirója szerint az főképpen azért törté tikomért nagy csapatösszevonások folynak az ország valamennyi határán. Horvátországból fokozatosan vonnak ki minden egyes horvát ós szlovén katonát és helyükbe 3Zerb katonákat vezényelnek* - A "BudapesaHiriap", a "Pesti Hirláp% a "Pesti Napló" közlik, hogy a zágrábi "Jatarnji List* a

n

B,egfontosabb fdadát" cim alatt vezércikket közölj amely haagsul yozza

s hogy a jugoszláv királyság legfontosabb problémája a horvát kérdés. Az eddigi kormányok alapvető hibájavólt az.hogy a horvá t ké rdé s szerintük egyáltalában nem lét ez ett* ez a kérdés azonban mindig aktuális volt. a horvátok nem elég ed eh étnek meg súlyos tör vóg/ekkd és alkotmánnyal, mert ezeket sohasem hajtották vógre.Zsifkovics kormányának tényként kell disaarnie* hogy az ál Iámban megoldatlanul fennáll a horvát kérdés, ezt véglegesen el kell intéznie^, ki kell dégiteni a horvátok jogos kívánságait, hogy egyenjogú tagjai lehessen az államiközösségnek*Sándor királynak Jules Sauerweinnala "Matin" külpolitikai