Lapszemle, 1929. január

1929-01-17 [1346]

Károlvi Mihály a brünni lidov

é Hovinv /16-1

8/ , párisi munkát ár aával beszélgetést folytatott, melynek folyamán többek között kijelentettej hogy Bethlen grófnak két segítőtársa van; az elavult választási rendszer és az utódállamok, amelyek nem szentelnek kellő figyelmet a Horthy-rendszernek, Sőt azt is mondhatná károlyi, hogy Bethlen és Horthy az utódállamok kegyelméből tartják fenn magukat. A magyar külpolitikáról szólva Károlyi kijelentette, hogy Magyarország egyedüli utja, hogy a SZILV politikát csináljon. Magyarország hivatva van arra, hogy közvetítő legyen a déli ós ész©* ki szlávok között ős eljön aa az idő, amikor komolyan kell beszólni a középeurópai vámunióról* A legnagyobb hibát akkor követte el 0 a mai hivatalos Magyarország, amikor telebeszélte a lakosságnak, hogy Rothermere befolyása egyenértékű az egész angol arisztokrácia, konzervativ párt, pénz-és iparvilág befolyásával, A magyar irredentáról az a nézete Károlyinak;, hogy a területi kérdéseket magakKKk az illető államoknak maguk? között kell megoldaniuk* A magyar kisebbségeknek joguk van követelni a békeszerződésekben foglalt rendelkezések teljesítését, de irredenta politikát nem szabad üzniök. Károlyi elitóli a magyar irredentát.; mivel az a háborúhoz vezetne és az ujabb háború Magyarországon nem segíthetne. Károlyi a mexikói és középamerikaí tanulmányútja után a távoli Keletre utazik, ahol egy évig marad Terjedelmes Politikai útirajzot fog irai, A magyar emigrációról pesszimisztikusan nyilatkozik Károlyi, szerinte minden emigráció idővel felbomlik Végül kijelentette Károlyi, hogy soha nem titkolta azt, hogy Maszaryk elnök odaadó tisztelői sorába tar* tűzik, akit mint államfér fiút és filozófust bee süli Már öt éve,kai I hogy Károlyi érintkezése a cseh pol italaisok/ megszűnt.„ Benes emlék iratai Károlyiők októberi forradalmát oly megvilágításba helyeztek,