Lapszemle, 1929. január

1929-01-03 [1346]

cimü vezércikkében a Svehla-párti Venkov /3O»309/ Írja, hogy az el-, len a terv ellen, amely a középeurópai államokból bizfnyos gazdasági test megalkotását célozza, teoretikusan véve a dolgot nem lehet kifo«* gást emelni, mert az európai államok ilyen gazdasági együttműködése elutasíthatatlan, gyakorlatilag azonban hangsúlyozni kell, hogy ezea tervnek propagálása idóelótt és teljesen kedvezőtlen v

iszoajyok k

özött kezdődött,; ugy hogy a terv megvalósítását kedvezőbb politikai konjuktura idejére kell elhalasztani, Ausztriának most is az a nézete, hogyha a nagyhatalmak azt akarják, hogy izoláltan éljen, kötelesek kívánságait teljesíteni, gondoskodni arról, hogy a szomszéd államok, elsősorban Csehszlovákia,előnyös gazdasági engedméay ékkel tegyék lehetővé, hogy elfelejtse a berlini nagynémet testvérét* Ausztria tehát az összeütközés egyik köve, amelyen az egész tárgyalás megakad., mert nehezen tételezhető fel, hogy mi fizessük meg azt, hogy a pángermán mumus másokat ne ijesztgesse. Még nagyobb akadálya ennek a Középeurópának* Magyarország. Hemcsak hogy gazdasági előnyöket akar kierőszakolni.; ^e máris hangoztatja, hogy az a trianoni béke reviziója nélkül nem fog menni • Azután a cikkíró ismerteti Bethlen * tett gróf minlsterelnöknek a £ Orai Újság munkatársa előttyá magyar-caeh tárgyalásokra vonatkozó nyilatkozatát s kérdí> miért foglal el Betb len ministerelnök ilyen félig elutasító álláspontot? Erre a cikkíró szerint nyiltabban beszél a Pesti Hirlap egy cikkej melyben azt irja hogy Benes már látja hogy csak Magyarország segítségével lehet &z Anschlusst megakadályoznia a hogy Magyarország kilép a • paszltltáoból.Tehát nemcsak Ausztria, de a magyarok is megfizettetni akarják maguknak az Anschluss-elleni akciót, Ebből nyilvánvaló, hogy bármilyen akció, amelv valamilven gazdasági Kozéüeuróna kialaknláná-h n^n^.<>