Lapszemle, 1929. január

1929-01-17 [1346]

Francia hang az optánsügy tárgyalásáról. - A "Pesti Hirlap" *" mm mmmm w mmm w««t»w párisi jelentése szerint a "Paris Midi" milánói jel öntést közöl a magyar-román optánskórdós san-remoi tárgyalásáról és megjegyzi, hogy vég re karácsony előtt a kedvezőbb megértés légkorében került tárgyalásra ez a kérdés és kétségenkivülinek mondja, hogy az újból meginduló tá» gyalásokon hasonló légkör fog uralkodni** A jugoszláv diktatúra és a kisebbségek jövője.- A"Pesti Napl6" Belgrádba küldött külön tudási tója Ruttkay Gjrgy beszélgetést folytatott dr.Krafttal a feloszlatott skupstina egyik sokat emlegetett képviselőjével a Jugoszláviában élő német kisebbségek vezéré vei j aki a Zsifkov ics-diktatúráról és a kisebbségek helyzetéről hosszabb nyilatkozatot tett és többek közt azt mondja, hogy az uj rend n«t érinti a kisebbségvédelem jogalapjait ós nem csorbul Aseok a garanciák és szabadságjogok, amelyeket a Jugoszláviával való védelmi egyezmény biztosit a kisebbségek számára» Mindenekelőtt megmarad az, hogy saját költségükre a kisebbségek humanitárius, vallási és szociális intézményeket, iskolákat és egyéb képzőintézeteket tarthatnak fem és rendezhetnek be* azokat igazgathatják és ezekben az intóaaÓByékben szabadon saját nyelvüket hasánál hatják. A kultorális öns«gólyezóshez vezető ut elvileg nyitva áll. lüppen igy minden körülmények között megmarad a kisebbségek jogos igénye arra hogy az állami iskolák minden fokozatán anyanyelvükön történjék az oktatás, jjjjgyezmény biztosit ja szánukra azt az igényük et is

s hogy részesüljenek a nyilvános alapokból, iílz ek et a részesedéseket a községi költségvetés^ továbbá egyéb budget állapítja meg és utaljak! vallási nevelési célokra. Kraft oizik beme, hogy a kisebbségi jogoknak ezt a jnagvát a ^sifkovics-félVuj" rezsim nia teszi • bizonytalanná és kérdésessé ós szerinte a kisebbségeknek senmi okuk sem lesz arra, hogy az uj rensz er miatt nyugtai aakodjanác* -zerinte senmi alap sincs arra, hogy #embehelyezkedj enek a dolgok változásárai