Lapszemle, 1929. január

1929-01-17 [1346]

kérdésekről ós végül bejelentette,, hogy az esetleg felmerülő vitás kérdések barátságos el intézését előreláthatólag rövid idő múlva az Sfey. -Államok kormányával is békéltet^, illetőleg választott biróság. szerződés megkötésével fogjuk biztosi tani. Nemzetközi hal yz etünk kialakításában a nehézségek elleiére lassan, de fokozatosan mindéi irályban a javulás jelei mutatkoznak. A külügyminiszter exposéja után Huszár Károly és Eszterházy Pál gróf a felsőház külügyi bizottságába* az orosz ozovjet ujabb politika "törekvéseinek figyelemreméltó jeleivel foglalkozott , Vészi József a kisebbségi kérdés fokozódó j el en tőségére mutató tt rá« Serédi hercegprímás a mexikói vallásüldözések ellen tiltakozást sürget*- Az összes mai lapok közlik, hogy a felsőház külügyi bizottságába! t>ebes Dénes a bizottság előadója ismertette több vármegye feliratát a mexikói vallásüldözásek tárgyában, S kérdéssel kapcsolatba! Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás szólalt fel és többek közt azt mondta ; Bármi legyen is ezeknek a vallásüldözéseknek az oka, legalább humanisztikus szempontból fel kell emelni tiltakozó szavunk at ós hangot adjunk tiltakaaísudcnak a vallásszabadság védelmében. A magyar nenzet a múltban is mindig állástfoglalt a vallásszabadság nagy gondolata mellett. Mai helyzetink még fokozottabb mértékbe kívánja tőlünk, hegy az elnyomottak védelmére siessüik. - Berzeviczy Albert elnök azt javasolta, hogy a vármegyék ily irányú feliratát a felsőház pártol ól ag adja ki a külügyminiszternek, hogy a kormány az általa 1 ggalkalmasabbnak talált módon , formában és időpontban foglaljon állást a f aliiatokban kifejezett kérések ügyében. A bizottság ily értei aaben határozott. Ezután a trianoni békeszerződésnek revíziója, valamint a kisebbségi jogpk megvédése tárgyában több vármegye feliratát iaaertette Sebes Dénes előadó, * indítványára a bizottság elhatározta, hogr ezeket a f J í t°£>+j\lr af. -i » VixAiÁV n íriii iiíryrninisz t flrűflk.-