Lapszemle, 1929. január

1929-01-16 [1346]

lyi anyósról volt szó Aásd a január 9.-i lapszemlét/.A Berl. Tagebl. /T^Z^^szerke^Ksége szerint nem lesz könnyű kitalálni, hogy hol rejlik a

N

sértá8? Sértő egy királyra nézve,vha anyósának okosságát dicsőitik? Vagy talán már az is sértő az ő számára, ha az ember megemliti, hogy neki is van anyósa? Azonban az az állítás, hogy a monarcha lett megsértve természetesen csak ürügy, amely mögött a jugoszláv diktaturakormány igazi érzelmeit és szándékait rejti el.Miután a tábornokok, akik ebben a kormányban vezérelnek, a jugoszláv sajtót guzsbakötötték, vagy egyszerűen elnyomták és országukban a véleményszabadság utolsó nyomát kiirtották, független külföldi újságokat sem akarnak Jugoszláviába beengedni és igy meg akarják akadályozni, hogy a jugoszláv nép hébe-hóba a külföldön át való kerülő uton becsületes és nem befolyásolt véleményt halljon, ügylátszik, hogy Zsifkovics tábornok és diktátor társai arról vannak meggyőződve, hogy csak üldözésekkel és tilalmakkal tarthatják magukat kormányon. Ez megv egy ideig, azonban eljön az a nap, amikor már nem megy. Szabad megmondani ennek a diktaturakonnánynak, hogy nagy külföldi lapoknak a kitiltása már azért is balgaság, mert azt bizonyítja a világnak, hogy milyen gyengének érzi magut?Peltételezhető hogy ebben az érzésben nem téved. A Oermania A2-19/ egyik mellékletében Ch* üemmig cikkét közli az uj ballráiilT állama A cikkirő M.Maorice Pernot-nak a "Revue delTBIJUITMonil^^ jelent cikkéből indul ki, akinek összbenyomása semmiképeo sem optimista és akinek Belgrádban két jelentős diplomata ugyanazokat as aggályokat fejezte ki, amelyeket ő érzett. Mindketten veszedelmesebbnek Ítélték meg a helyzetet a Balkánon, mint a háború előtt volt. A bolsevista veszedelem és a pangermán törekvésekkel szemben csak a tömörülés mentheti meg az államokat. A Balkon lesyen a balkáni népeké- ez a cikk értelme. ™"~~ — ^ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR