Lapszemle, 1929. január
1929-01-16 [1346]
Mussolinival, hogy fiuropa oeKeje soKJtaj. oragauu; semuugy ow§ AH össze lehessen törni egy olyan incidens m iatt, mint aminő a belgrádi államcsíny*~ Az orosz-lengyel jegyző leváltás kapcsán Gauvain a Débats 14 ,-ben azzal vádolja a szovjetet,hogy egy uj kiadású Kellogg-aaktumot akar aláiratni Lengyelországgal,hogy ennek a paktumnsk önnálló, az amerikai értelmezéstől független értelmezést adhasson., így ebből a paktumból háborús instrumentum lenne.Hallatlan,hogy Litvinov kisajátitja a Kellogg-paktumot, mielőtt mé^ tudnánk s hogy vájjon óletbs lép is valaha* A szovjet,amely suttyomban háborún ós forradala mon dolgozik, most azon mesterkedik,hogy rossz szinben tüntesse fel a szomszódállamokat,melyeknek pedig vesztét akarja, A francia-török viszony kérdésével foglalkozik az Echo de Paris 14 s Angorában járt m-nkatársa Raymond Lacoste, Bár Tewfik Rusdy bejjel folytatott intim beszélgetésének közzétételét egyenesen megtiltották neki, mégis módjában van néhány előkelő állású török politikus nyilatkoazata alapján megállapítani,hogy a török-szj. riai határ kérdésének mindmáig való rendezetlensége a török közvéleményben igen rossz vért szül Franciaországgal szemben, A határ kijelölésével kapcsolatban kreált nemzetközi bizottságot a törökök nem hajlandók döntőbíróságnak elfogadni. De ettől függetlenül is, a törökök arról • aaaszkodnak.hogy a sziriai határ mentén állandóan háboritják a kóbor törzsek betörései a török lakosságot. Végeredményben az egósz francia-tjrök viszony kérdése forog itt kockán,mert a törökök már 6 éve hiába várják a francia részről megigórt törökbarátság megnyilatkozásait. A cikkiró szerint a törököknek a sziriai határ mentén fekvő vitás területekhez való ragaszkodását megmagyarázza az,hogy biztosak abban,hogy Franciaország sohasem fog akarni vóráldozatot hozni a kérdéses sziriai területek ]» dvéértiiaásrészt pedig vonzóerőt gyakorolja törökökre az a tény,hogy a kérdésesj^er^ajfceken állítólag
