Lapszemle, 1929. január

1929-01-16 [1346]

"Magyarság", a "Nemzeti üjBág", a "PestiHirlap" élénken kommentálják a bukaresti jelentést, amely szerint a "Cuvantul" szenzációs le* leplezéseket közöl a román kölcsöntárgyalások elhúzódásáról és ráma* tat

; hogy az igazi ok az, hogy a világ bankárjai immár a 1 afl^omoiyátbban számolnak a trianoni szerződés aüksógkóppen bekövetk ezó reviziójával és Popovici Mihály pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásé: során olyan követelésekkel állottak elő, hogy a békeszerződések revíziója esetén Románia kö tel ezze magát az egész összeg garantálásán és ne hárítsa a tőle elcsatolandó területekre az axáqos quantunokát. Persze a •Cuvantul" szerint a külföldi bankárodnak ez a követelése az ország presztízsének sérelmét jelenti.- A "Magyarság" rámutat* hogy érthető, hegy Románia ezt a kikötést nem haji andó a kölcsönszeiződéabe felvenni mert ez félig-meddig az uj területekről való lemondást j el eat enó de nagy j el ent őségü, hogy a bék erevizió elk erülh et eti enségévi immár a világ pénaügyi kora és Románia maga is s zámolnikónytelen ugylátszik Rothermere Lordnajk kezd igaza lenni abban, hogy a pénzügyi és gazdasági helyzet,, azaz a világ pénzemberei fogják földre kétpzeriteni az utódállamokat és megnyitni az utat az igazságtalar békekötések revíziója számára.- A "Pesti Hirlap" rámutat, hogy a "Cuvgittd* híradásában nincs mit kételkedni* a bankárokat* mióta a világ femáll mindig kitűnő infomáltság jellemezte, a francia bankárok n«n a háborús emlékek szubjektív é rtókmé rőj én méri egei ik Romániát, mint a politikusok, hanem tárgyilagosan. Nem tudji%, hogy a francia bankárok lelkesednek-e a trianoni szerződés revíziójáért; az azonban bizonyos^ hogy Romániában nem látnak egy stabil,, egy megszilárdult ál lamal*ulatot és örömmel kell megállapita.nunk

3 hogy arevizió gondolata mind szelesebben szívódik fel a világ kö ztudatába. A szerb diktatúra ós a horvátok.- A "Magyarság^ vezetőhewán nat.ffiTvnVi Komál rámutat, hocv a 1 eenasvobb kételkedéssel kell