Lapszemle, 1929. január
1929-01-16 [1346]
Majd rámutat., hogy akik a trianoni szerződés igazságában jóhiszeműen biz tak esetleg mit wlnak most ahhoz hogy azok a nópek s amelyekről azt kérdezték hogy él etük teljességét és minden vágok kielégülését fogják megtalálni azokban az államk eretekben,, amelyekben elhelyezték őket, most a nyugtalanságnak ós a belső megfrasonlásnak jelenségeit tárják Európa szemei elé. Es nem a parlamentarizmus válsága,, amely j d szó alá akarj a buj tatni ezt a jelenséget* ez Trianon csődj & Akinek füle van hallja a történelmi erők dübörgését érezni kell»hogy a magyar kérdSsben olyan dinamikus erő van,, amelyet megseramisi teiii_ és _ viaszaszoritani nem lesz 1 enetséges. Csak mi ne rontsuk el a dolgot, ós ne legyen buzgóságunk szalmaláng* Sohase mondjuk mi s hogy mindent, vagy semmit ós nemondjuk azt sem, hogy egy táL 1 eicsével megéLégsziik. Tartsuk távol a belpolitika ell entéteket s na akarjunk belpolitikát külpolitikai szempontból csinálni, végezzük munkákat becsülettel és kitartással abban ahitben a hogy ha ez a nemzedék nem volna képes a munkát elvégezni, egy hivatottább és erősebb n«zedók bevezeti a nemzetet az Ígéret földjére.Ezekután szembeszáll azokkal a def etista hi reszt el ósekkelj hogy gtdasági csőd előtt állunk, ami mórheti en túlzás. Kétségtelen* hogy gazdasági krízisben élürk, de ez nem elszigetelt magyar jelensége hanem világprrtíóma. Anglia tiz év óta n«i képes másfélmillió mur&anérkülinek kenyeret adnij, N6metországban s ahol egy 70 milliós nemzet dílgozik a gazdasági krizis nagyobb és erősébb mint nálunk s a baj az, hegekét kritikus görbe a piac krízise, ós a hitslkrizis egyidőben kuV f el kiáltás <ok minál. A nyolcvanas években mégnagyobb volt a piac krízise/;/a 6forintos búzaár!;/» amdy mellett nem lehetett gazdálkodni, piacunk öszszeszorult, szükséges, hogy kivitelünket fejlesszük, szüksógürk van hogy ez sportból kiküszöböljünk minden visszaólóst,_szükségvan_arra,^ hogy adó*- ós vántari fárkat_t& elről_-tét^elje_átvizsg^jük ^ós az államháztartás egy ensulyának veszélyeztetése nélkül az export emelése érdeké-