Lapszemle, 1929. január

1929-01-15 [1346]

koztat nagy részletességgel és csak ugy mint a líépszava kiemeli, hog> Józsika Herceg Imre elnöki poziciója megerősödve korült ki a gyUlésből. k% egybegyűltek lelkes ovációk közepette egyhangúlag bizalmat szavaztak neki és a n^w-yorki alakulatnak, levetették a nemzetgyűlés összehívásának indítványát és felszólították, hogy zavartalanul dolgozzon tovább és ne törődjön a kritikusokkal, A gyűlés üdvözlő táviratot küldött Rothermere lordnak ós Borai: sze^. nátornak. A kommunisták, akik befurakodtak a gyűléshez, megzavarni próbálták azt, *e a magyarok er Jly es fellépése csakhamar elhallgattatta, őket. A Szabadság" a chikágói gyűlés határozatába nem nyugszik bele, hanem 27 amerikai toagyar lap hozzájárulásával, január 3,-i szamában egy feltűnő kiáltványt intéz "Magyar Amerika népéhez'' és ebben az amerikai magyarságot március l5.-óre Buffalóba"nem~ zetgyülósre* hivja meg. A költői lendülettel irt kiáltvány veleje az, hogy ők nem nyugszanak bele ezentúl semmiféle zászlóbontásba, vagy megmozdulásba addig, ómig Amerika ÖS3zmagyarsúga tanácsba nem gyűl és el nem határozza a cselekvést ós annak módját. Yezért is csak olyant követnek, akit országos tanác3kozás jelöl ki ilyen szerepre. A Szabadság akciójához csatlakozott 27 amerikai magyar lap között szerepel Oönflőr tferencznek "órabér" cimü lapja ós Rim~ ler Mirton lapja is. A Szabadság kiáltvány ára reklektálva az Am.Népszava /4/ vezércikkben annak egy súlyos gyakorlati hibájára mutat rá: nem tüz ki határozott célt, nem ad pro grammot, u buf falói nemzet gyűlésnek természetesen csak az lehet a célja, hogy a trianoni revízió őriekében folyó amerikai mozgalom ügyében állástfoglaljon* A kiáltvány homályos célzásaiból a népszava azonban nem látja tisztán, hogy ez az állásfoglalás & revíziós mozgalom sikeréhez olyannyira szükséges egység megteremtését, vagy megbont ás át cér\o<s7Á«r« I R/ÉLTÁR