Lapszemle, 1929. január
1929-01-14 [1346]
rámutatnak arra a veszélyre.melyet a hatalmi rendszernek ez az uíafc előnymulása jelent Gúnyosan utal arra Herriot t hogy persze napról-napra osak folyton azt jelentik, mennyire boldog a nép, sőt a belgrádi kormány annyira biztos a közvélemény felölj hogy 5 lapot mindjárt be is tiiltott Megérti,hogy áugoszlávia belső egyenetlenségei nagyban hozzájárultak a xálság diktatúra bevezetéséhez de olyan hirek is vannak,mintha e^yes európai nagybankok egyenesen kikötötték volna egy Jugoszláviának nyújtandó kölcsön feltétele gyanánt a diktatúra bevezetését Nagy része van a válságban annak a vitának is ..amely a sajtóban folyt a " történelmi alkotások" körül, s amelyben szembeállították a történelmi multat a jelennel, Emlékeztet He riot arra.hogy ennél a kérdésnél jó lesz vigyázni: mert amikor Jugoszláviát megalkották,akkor nem a múltra,hanem a iránt jövőxi voltak iflkxststtcir bizalommal Sp ezért csak azt a jó tanácsot adhatja a fiatal államoknak;hogy az ősi ellenszenveket áldozsí zák fel a ma még igen törékeny nemzeti eszmének; Mielőtt tudnók hogy vájjon lesz-e ozábora Horvátországnak, előbb konszolidálni uj kell az államot. Mert mihelyt a legkisebb engedményt tennék a szétbomlás gondolatának mentehetetlenül az örvénybe kerül az állam Mindezek dacára, s annak dacára,h gy szivesen elismeri Sándor király kiváló tulajdonságait.azt kérdezi Herriot.mi haszna lesz a közvetítésre hivatott királynak abból.ha a döntés felelősségét ós veszélyeit magára veszi? A jugoszláv diktatúra mindenesetre visszaesést jelent,meet azta gondolat*mely ma Jugoszláviában győzött, védte Ausztria-Magyarország utolsó uralkodója is.Már pedig nem éper efct az eredményt sárink kívántuk,- mondja Herriot,- aki rámutat f hogy a most parancsnokság nélkül levő katonák miniateri tárcákat követelnek s emlékeztetik a királyokathogy elsősorban katonák és nem állampolgárok* Franciaország számára mid©nesetre figyelmezné* ez az eset.mely arra fi^^^r"^ franciákat,hogy egyesül
