Lapszemle, 1929. január
1929-01-14 [1346]
A kisebbségi egyházak kongruája az idei költségvetésben 24 millió leijei több a tavalyinál.;- jelenti a Brassói "Lapok'14-11. ; 3z &«• zonban még nem jelent méltányosabb elbánást hanem a tétéi megnövekedés ee nagyrészt annak tulaj donitható, hogy ezúttal a bukaresti róm : kath egyház kongruája is a kultusztárca költségvetésének ezen tétele alatt szerepel mig eddig ezt az egyházat csupán missziós területként kezelték Angheleseu iskolapolitikájáról a Dimineata is szigorú kri* tikát mond a félhivatalos Dreptateanak a szemlében már ismertetett kri* tikája után Az ide még nem érkezett lap cikkét, melyet Munteann irt. a Temesvári Hírlap 13-11 és Erdélyi Hírlap 12-3163 ismertfeti . A. Székelyföldön - úgymond - az elemi iskolákban a tanitók 80 %~a akkor hallett életében először magyarul beszélni, araikor a székely faluba jött viszont a tanköteles gyermekek közül igen sokan az iskolában hallottak először román szót Tanitó és gyermek nem tudja egymást megérteni tehát elképzelhető ? .mi minden fejlődik ki ebből De vájjon milyen állami érdek is Írja elő a román nyelvnek kényszerű tanulását, amikor abból som az államnak sem a tanúi-óknak nincsen haszna? Hogyan lehet elvárni-, hogy egy gyermek ; , aki először kerül érintkezésbe az ÁBO könyvvel , ne az anyanyelvén tanulja ezt? Vannak tantárgyak melyeket csak akkor tanulna t meg igazán jól az illető növendék, ha anyanyelvén is megmagyarázzák Ha egy székely fiu a rcmán történelmet a maga nyelvén olvashatná és tanulná megkedvelné annak alakjait, ellenben ha arra kénysze3 ritik , hogy olyan nyelven magolja be a leckét, amelyet nem ismer, a történelem idegen marad előtte. Az államnak nem lehet érdeke, hogy a kisebbségi tanulókat elriassza a román nyelvtől, már pedig SLZ Angheleacu- féle módszer ezt eredményezi-.
