Lapszemle, 1929. január

1929-01-12 [1346]

nincs, Alig néhány hete csak,hogy Sándor Parisban járt s már akkor előre látta

;

hogy egy aapon arra fog kényszarülni„hogy minden hatalmat maga vegyen kezébe azért hogy igy lehetővé tegye népemek

;

hogy összeszedjék magukats hogy azután ugy rendezkedjenek be ahogy legjobban 084 am 1 he z felel nekik,ffkksz azonban az kell hogy egy ideig az uralkodó kizárólagos akaratának engedelmeskedve újra rájöjjenek egységük tudatára, A király nem szivesen nyúlt ezen eszközhöz de csak 2 dolog közt volt választása vagy engedi,hogy országa anarchiába fulladjon.vagy Baját maga exponálja gát hazája érdekében Sándornak Sauerwein szerint eszében sincs a mai hatalmi kcrmányrendszert áliandősitaní Jugoszl ban Csak épen az eddigi alkotmány, amelyet a győselem után egy kissé elhamarkodva csináltak meg át kell engedje helyét egy rugalmasabb valószínűleg föderációs rendszernek A szlovének;horvátok,szerbek muzulmánok annyira különbözöl erköleseikben,vallásukban s írásmódjukban/H/ / másban nem?/ hogy egy széleskörű föderációs rendszer teljesen indoko kolt lenne. De hogy a népeknek idejük legyen a gondolkodásra ;

meg kellett őket egy időre szabadi tani a politikusok veszeíiedéaeitól mielőtt az ország alkotmányoző nemzetgyűlést választana üzi tetto Sándor akinek gesztusa nemhogy nem jelzi országa felbomlásának kezdetét hanem ellenkezőleg egy nemzeti újjáépítést jelent - A szocialista £o£ulaire_ 10, a Matin ezen cikkéből megállapítja.hogy Sándor Brianddal is kellet hogy tárgyaljon diktátori terveiről. Lehetségös hogj egy ilyen tárgyalás után Nándor merte volna elkövetni tettét ha a Quai d'Orsay közölt volna vele azt hogy a francia demokrácia nem hajlandó elfogadni a dikfc tura kikiáltását

? Vagy Sándor nem mondott meg mindent BriandnakWagy talán csak burkolt formában tett volna célzásokat terveirevMert ha Sándor csak ugy adta volna elő puccsának céljait mint ahogy azt a Matinben Sauerwein előadja már akkor is fel kell háborodni a francia diplomácia vaksága miatt- A Quai d'Orsay mindenesetre óriási felelősséget Tistl a szerbiai eseméag^fctBi^TA^agy s ciúkos^vagy a r/5vidlá-