Lapszemle, 1929. január
1929-01-11 [1346]
Menyeit. A diktatúra kikiáltását ez előznényakból előre lehetett látni, A parlamenti kormány tiz éves története teljesen negativ eredményekkel járt úgyhogy nem lehet Sándort hibáztatni, kogy e lépéshez folyamodott, További türelemmel sem leketett volna mást elérni^ mint az ellentétek még erősebb Já éleződését.A változás hatását nem lehet előrelátni, főleg nem oly erősen partikularista államban, mint a délszláv állan„Ha a horvátok meg is lehetnek elégedve, kérdés, kogy a demokratikus szerbeknek tetszeni fog-e a változás. Ntm leket arról sem szó, kogy az abszolutizmushoz folyamodás végleges volna, ugyfcogy egészben véve sok szól e lépés mellett. A délszláv egység fenntartása európai érdek, mert az állam gyöngesége "feléleszthetne régi nekezteleseket és felbátoríthatna uj étvágyakat és becsvágyakat," Az a körülmény, kogy az uj miniszterelnök tábornok, aggodalmat kelthet a szomszéd államokban, de Marinkovics megmaradása a külügyminiszteri székben mutatja, kogy a szerb külpolitika nem változik. Mindenki bizik a király bolesSségé-ben és függetlenségében, kogy a diktatúra nem lesz katonai diktatúra, és nem jelenti egy katonai kanarilla hatalomrajutasát. Surópa aggodalommal vár. ja a kisérlet sikerét, mert meghiúsulása végzetes lenne nemcsak adéfezlávokra, hanem a politikai stabilitást fenyegetné délkeleti iüurópában. Gyönge Szerbia inkább keresne menekülést a belső zavaroktól külső kalandokban*mint egységes Szerbia. Cikkek ismertetik az államcsíny menetét, részleteit és Sándor király életrajzát a lapban. A Times 9 cikke már irja, hogy a horvátci lelkesedése megcsappant, tekintve a zágrábi kázkutatásókat, A cikk adja a legújabb rendeleteket, mindegyiket részletesen ismertetve. A lap ismerteti a francia és esek sajtó megelégedését is. A D.Mail 8 Sidney Low tollából ir az európai diktatúrákról, amelyek közé most Szerbia is belépett, Levonja b» lőle a tanulságot a parlamenti rendszer tökéletlenségére és nem tartja kizártnak, kogy Anglia is hamar erre a meggyőződésre tér. Kiemeli a cikk,hogy a belgrádi puccs nemcsak a parlamentarizmus csődjét mutatja Szerbiában, ka nem igazi oka a morvátok elcsatolása a magyaj^te^ej^Ái^gg^i^g AeBűs .,^
