Lapszemle, 1929. január

1929-01-11 [1346]

A Temps §

4 a

belgrádi államosinnyel foglalkozik illetve, ahogy a Temps, s vele együtt a legtöbb lap irja

? a " rezsimváltozással •, melynek,-ezt a Temps is elismeri,- fontos visszahatásai lehetnek a nemzetközi helyzetre is, aszerint,hogy a király vállalkozását megértik-e vagy nem Jugoszlávia különböző népei, A belgrádi eseményeket az összes országokban két különböző nézőpontból Ítélik meg; egyrészt a modern demokratikus elvek szempontjából.másrészt az egyes hatalmak külön érdekeinek szempontjából ászai a szereppel szeriben

f

melyet a kiseententera támaszkodó Jugoszlávia természetszerűleg játszik lözépeurópában s a Balkánon* Nagyon nehéz már most nyilatkozni a belgrádi események belátható hatásairól, hetek és hónapok tapasztalatai alapján lehet majd csak megitelni,hogyan működik az uj rezsim,amaly ha nem is kimondottan katonai diktatúra,, a hatalmat mégis teljesen az uralkodó kezében koncentrálja. Hogy ehhez az eszközhöz kellett nyúlni Belgrádban épen oándornak r mindenkor skrupulózusan tiszteletbentartotta a maga alkotmányos SS«JÍ hatáskörét, - épen ez jellemzi legjobban a helyzet sulyosságátc

Tévedés lenne a belgrádi államcsínyben a fasiszta rendszer diadalát látni„mert Sándor király kizárólag a körülmények kényszerítő hatása alatt folyamodott az uj rendszerhez,hogy megmentse az állam egységét,miután a helyze rendezésére a parlament s az egymással torzsalkodó parlamenti pártok ©rr teljesen képteleneknek bizonyultak^- leghelyesebb azt mondani tehát,amit az angol lapok mondanak, t,i« " hogy .iándor király lépését hazafiasnak kell tekinteni

v

anenayiben a király maga azt ideiglenesnek és átmeneti* jellegűnek tekinti. De egészen másképen kellene megítélni a dolgot,ha az igy improvizált uj rezsimet 1íP«$gjg^

A

$ena akarnák tartani .mint