Lapszemle, 1929. január

1929-01-10 [1346]

meg fogja kímélni Romániát- hiszen a stabilizációval kapcsolatban be fog Jönni az országba a külföldi tőke maga a Banca Nationala abban a helyzetben lesz hogy uj bankjegyeket uj emissziót hozzon forgalomba, úgyhogy minden reális hitelszükséglet ki lesz elégítve-. B bizakodó nézettel szemben annál nagyobb aggállyal kéznek a stabilizációs válság elé a többi körök, A gyáriparosok részéről pld azzal számolnak

5 hogy a stabilizáció maga után vonja a munkabérek emelkedését, a nyersanyagok drágulását különösen azon esetben, ha,, miként hirlik, a stabilizálást esetleg a napi árfolyamáriái alacsonyabban állapítják meg A kisiparosok részéről viszont arra mutatnak rá, hogy a romániai kisipar máris két* ségbeejtő helyzetben van munkájának értékelése csak 40-50 #-a a háború előttinek és emellett 34-48 % kamatot kell fizetnie a pénzárt, amellyel dolgozik. A lei-stabilizáei ó után olyan súlyos átmeneti viszonyokkal kell számolni, amelyeket az egyébként is vergődő romániai kisipar képtelen elviselni Végül a munkások részéről odanyilatkoztak a lapnak hogy a mostani általános és nagyfokú drágulást máris a stabilizációs válság előjelének kell tekinteni s alig hinető* hogy a munkások bére megfelelő arányban emelkedjék Külpolitika • ftt«f ««f m ** s» m f -v 9. mm -m -i *. • A romániai gör kei.egyházat eretneknek nyilvánította a konstantinápolyi pátriárka A Keleti Újság 10-? erről a következő bukaresti jelentést közli: A konstantinápolyi gor

; kel-. pátriárka egy héttel ezelőtt arra kérte a görögországi keleti egyházat., hogy húsvét ünnepét ez évben május 6-án ünnepelje meg ne padig a katholikasokkal máctus 31-én. ahogyan ezt a romániai gör kel egyház szánt szinodusa megállapította Ezzel kapcsolatban a konstantinápolyi pátriárka mindjárt enciklikát is bocsátott kí , amelyben eretnekeknek minősiti mindazokat az egyházakat amelyek a húsvétot ez évben nem május 6-án ün-